Folytatódó viták a lisszaboni szerződésről Csehországban

A beadvány aláírói elsősorban azt kérik az alkotmánybíróságtól: foglaljon állást abban a kérdésben, hogy az Európai Unió egy nemzetközi szervezet vagy egy szuperállam, illetve hogy az európai szabályokat értelmező Európai Bíróságon (ESD) keresztül nem lesz-e megkerülhető a cseh alkotmánybíróság. A kérdések lényege: nem sérül-e a lisszaboni szerződés elfogadásával a Cseh Köztársaság szuverenitása.

Csehországban ez már a második alkotmánybírósági beadvány a lisszaboni szerződés ügyében. Az első beadványra - amelyben a szerződés hat paragrafusát vizsgálta meg a testület - a válasz az volt, hogy ezek nem ellentétesek a cseh alkotmányal. A lényeges különbség a két beadvány között az, hogy a mostani, második beadvány már a dokumentum egészének megvizsgálását kéri az alkotmánybíróságtól.

Prágában nyílt titok, hogy a beadvány mögött Václav Klaus államfő áll, aki határozott ellenzője a szorosabb európai integrációnak, különösen az európai ügyek valamiféle közös irányításának. Klaus már korábban kijelentette, hogy utolsóként kíván dönteni a lisszaboni szerződésről. "Én sietni biztosan nem fogok" - hangsúlyozta Klaus júniusban a cseh rádiónak adott interjújában. Szerinte a lisszaboni szerződés következménye "hatalmas méretű centralizáció" és "egy egységes, (nemzet)államok feletti európai állam" lesz. Keményen fogalmazott a szerződést támogató cseh politikusok címére is.

"A cseh politikusok mindig találtak maguknak gyáva indokokat: kicsik, gyengék vagyunk, nincs súlyunk Európában, ezért alá kell vetnünk magunkat, még ha nem is értünk egyet. Én ezt elutasítom" - hangsúlyozta májusban Klaus.

Szerinte mindazok, akik a parlamentben megszavazták a lisszaboni szerződést Csehország hosszú távú érdekeit saját rövid távú politikai érdekeiknek rendelték alá. "Ez nagyon szomorú bizonyítéka a cseh politikai elit újabb csődjének, amit a cseh történelemből nagyon jól ismerünk" - húzta alá akkor az államfő. A második alkotmánybírósági beadványt Klaus egyelőre nem kommentálta.

A lisszaboni szerződés támogatói a lépést azonnal obstrukciónak minősítették, amelynek célja a dokumentum csehországi ratifikációjának elhalasztása, illetve meghiúsítása. Több cseh politikus úgy véli, hogy a szenátori beadvány kárt okozhat Csehországnak az Európai Unión belül.

Mirek Topolánek, az ODS elnöke, volt miniszterelnök, miután kedden Brüszelben José Manuel Barrosoval, az Európai Bizottság (EB) elnökével tárgyalt azt mondta: megkárosította Csehországot pártja 17 szenátorának lépése, s megtörténhet, hogy a jövőben az EB-nak nem lesz cseh biztosa. Ha ugyanis nem lép életbe a lisszaboni szerződés, az EU a Nizza-i szerződés alapján fog működni, s az kevesebb biztossal számol, mint ahány EU tag van. Topolánek úgy látja, hogy "piszkos játék" folyik.

A Lidové Noviny című konzervatív lap szerint teljesen nyilvánvaló, hogy a lisszaboni szerződést nyílt öszecsapást váltott ki Klaus és Topolánek között. Topolánek ugyanakkor azt is jelezte: ha nem megy át a lisszaboni szerződés Csehországban, távozik a politikából. A tekintélyes újság következtetése: Topolánek "antiklausszá vált és zsarol".

"Klausnak joga van alá nem írni a dokumentumot. 26 európai állam azonban joggal kérdi, miért gátolja egy ember egy olyan dokumentum elfogadását, amelyet korábban országa parlamentje is megszavazott" - jelentette ki újságírók előtt Topolánek.

Figyelemre méltó, hogy a baloldal - a szociáldemokraták és a kommunisták - nyíltan nem kommentálták a legutóbbi fejleményeket. A szociáldemokraták feltételek nélkül támogatják a lisszaboni szerződést, míg a kommunisták nagyon tartózkodóak az EU-t illetően, s úgy véli, hogy az ügyben népszavazásnak kellett volna döntenie. A jövő évi parlamenti választás előtt azonban mindkét pártnak nyilván jól jön, ha az ODS veszekszik.

Az átmeneti cseh kormány megpróbál semleges lenni. A kormány szerint a szenátorok kezdeményezése ugyan hátráltathatja a lisszaboni szerződés csehországi elfogadását, de egyben olyan fontos lépés, amely eloszlathatja a dokumentummal szembeni utolsó fenntartásokat is.

"Ez egy olyan lépés, amely eloszlathatja az utolsó kételyeket is azzal kapcsolatban, hogy a lisszaboni szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. A kormány bízik abban, hogy ez leállíthatja a dokumentum jóváhagyásával összefüggésben felmerült hazai és a külföldi spekulációkat is" - nyilatkozta Ján Füle, az európai ügyekért felelős miniszter.

Ugyanakkor a héten kiderült, hogy a kormány az EU-párti erőktől támogatva aktívan keresi az utat ahhoz, hogyan tudnák rákényszeríteni Klaust a lisszaboni szerződés aláírására. A Hospodárské Noviny című gazdasági lap megírta: kormány által felkért jogászok megvizsgálták annak lehetőségét, hogyan lehetne pert indítani Klaus ellen "tétlenség" címén. Két-három - immár évekkel ezelőtt elfogadott - törvényt ugyanis Klaus a maig napig nem írt alá. Füle a lapnak nyilatkozva elismerte: valóban foglalkoztak a kérdéssel, de egyelőre az a döntés, hogy kivárnak.

Tudni kell azt is, hogy a csehek nemcsak szuverenitásuk esetleges megnyirbálása miatt kérdőjelezik meg a lisszaboni szerződést. Néhány vélemény szerint a dokumentum lehetőséget ad a háború utáni Benes-dekrétumok felülvizsgálatára is.

A képviselőház ezért februárban biztosítékként egy kiegészítő határozatot is elfogadott, amely szerint a lisszaboni szerződés nem alkalmazható visszamenőlegesen, s ennek alapján nem változtathatóak meg a II. világháború után Csehországban kialakult vagyonjogi viszonyok.

Érdekes dolog, hogy a háború utáni helyzet, illetve Benes-dekrétumok legfőbb védelmezőinek Csehországban a Polgári Demokratikus Párt, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja és Václav Klaus számítanak.

Egy tavaszi felmérés szerint a lisszaboni szerződés elfogadását a csehek 51 százaléka támogatja, 33 százalék ellenzi, míg 16 százaléknak nincs egyértelmű véleménye, illetve nem nyilatkozott.