Dzsamál Hasogdzsi
Fojtogatás végezhetett a szaúdi újságíróval
Fojtófogás vezetett Dzsamál Hasogdzsi szaúd-arábiai újságíró halálához a vahhábita királyság a isztambuli konzulátusán október 2-án - állt elő egy újabb verzióval egy névtelenül nyilatkozó szaúdi kormányzati tisztségviselő.
A tisztségviselő szerint a Szaúd-Arábiából érkezett 15 fős csoport azzal fenyegette az újságírót, hogy elkábítják és elrabolják, majd miután az továbbra is ellenállást tanúsított, fojtófogást alkalmaztak rajta, aminek következtében életét vesztette.
Ezt követően a csoport egyik tagja felvette Hasogdzsi ruháit, és a hátsó kapun kisétált a konzulátusról, hogy úgy tűnjön, mintha az 59 éves újságíró elhagyta volna az épületet. A Reuters hírügynökség azon kérdésére, hogy miért változtatta Rijád időről időre a Hasogdzsi haláláról szóló történeteket, a tisztségviselő azt mondta: a helyszínre küldött alakulat félreinformálta a kormányt.
"Miután kiderült, hogy a kezdeti jelentések hamisak voltak, a kormány belső nyomozást indított, és tartózkodott a további nyilatkozatoktól" - mutatott rá, azt hangsúlyozva, hogy a vizsgálat továbbra is zajlik.
Rijád két héten át határozottan tagadta, hogy köze lenne Hasogdzsi eltűnéséhez, majd szombat reggel azt állította, hogy az újságíró dulakodás közben halt meg a konzulátuson. Egy órával később egy másik szaúdi tisztségviselő már fojtogatásról beszélt, amit a névtelenül nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztségviselő megerősített.
Török értesülések szerint Hasogdzsi holttestét feldarabolták, míg a szaúdi tisztségviselő azt állította, hogy szőnyegbe tekerték, és egy isztambuli lakosra bízták, hogy szabaduljon meg tőle. Az illetékes úgy tudja, hogy a nyomozás előzetes eredményei nem támasztják alá azt a hírt, amely szerint az újságírót megkínozták és lefejezték.
A tisztségviselő szerint a szaúdi hírszerzést arra utasították, hogy tegyen meg mindent az önkéntes száműzetésben élő másként gondolkodók hazahozásáért. A legújabb verzió szerint Rijád meg akarta győzni Hasogdzsit arról, hogy térjen vissza Szaúd-Arábiába, nehogy az ország ellenségeinek szolgálatába álljon. Az újságíró egy évvel korábban Washingtonba költözött, mert hazájában megtorlástól tartott nézeteiért. A férfi - akinek cikkei a tekintélyes Washington Post című amerikai lapban jelentek meg - a fiatal és becsvágyó Mohammed bin Szalmán koronaherceg kritikusának számított.
Hasogdzsi meggyőzése érdekében Ahmed al-Asziri, a szaúdi titkosszolgálat akkori helyettes vezetője összeállított egy 15 fős csoportot, hogy találkozzanak az újságíróval a konzulátuson, és próbálják rábírni őt: térjen vissza hazájába.
Az utasítás szerint a csapat egy ideig fogva is tarthatta volna Hasogdzsit egy Isztambulhoz közeli házban, de végül el kellett volna engedniük, ha kitart amellett, hogy nem tér haza - mondta a tisztségviselő.
A dolgok azért vettek kedvezőtlen fordulatot, mert a csoport tagjai túllépték hatáskörüket, és túl gyorsan erőszakhoz folyamodtak - vélekedett.
Amikor Hasogdzsi felemelte a hangját, és kiáltozni kezdett, megrémültek, fojtófogást alkalmaztak rajta, és befogták a száját.
"Megpróbálták megakadályozni, hogy kiabáljon, de meghalt" - magyarázta a tisztségviselő. "Nem az volt a szándékuk, hogy megöljék" - tette hozzá. "Ha bármely Dzsamál korabeli férfi ilyen helyzetbe kerül, valószínűleg meghalna" - állította.
A tisztségviselő szerint az eseményeket követően a csoport hamis jelentést írt, azt állítva, hogy hagyták távozni Hasogdzsit, miután figyelmeztette őket: valaki kint vár rá, és értesíteni fogja a török hatóságokat, ha nem kerül elő. A 15 ember ezt követően gyorsan elhagyta Törökországot, mielőtt felfedezték volna jelenlétüket. Az illetékes elmondta, hogy a csoport tagjait három helyi gyanúsítottal együtt őrizetbe vették.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.