Felgyújtották a paraguayi parlamentet

A helyi média híradásai szerint már a szenátusi szavazás előtt tüntetők vonultak a kongresszus épülete elé, tiltakozva az alkotmánymódosítás ellen, és összecsaptak a rohamrendőrökkel, akik vízágyukat és gumilövedékeket vetettek be ellenük. A tiltakozók betörték a parlament ablakait, gumiabroncsokat égettek, és lebontották az épületet körülvevő kerítés egyes részeit. 

A helyi sajtó szerint lángokban állt a kongresszusi palota alsó szintje, de a tűzoltóknak sikerült eloltaniuk a tüzet, miután a tüntetők péntek késő éjszaka távoztak a helyszínről. Emberek tartózkodtak odabenn, amikor lángra kapott az épület, de nem érkeztek arról hírek, hogy a tűz miatt bárkinek is baja esett volna.

A tüntetések folytatódtak a főváros, Asunción más részein, és vidéki városokban is voltak demonstrációk.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"270805","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

A helyi média szerint a rendbontásokban több politikus és újságíró is megsérült, Tadeo Rojas belügyminiszter szerint rendőrök is megsérültek.

Horacio Carter államfő nyugalomra és az erőszak elutasítására intett Twitter-üzenetében. "A demokráciát nem erőszakkal vívják ki vagy oltalmazzák, és biztosak lehetnek abban, hogy ez a kormány a továbbiakban is mindent megtesz a rend fenntartásáért a köztársaságban. Nem engedhetjük, hogy néhány barbár lerombolja a paraguayiak békéjét, nyugalmát és általános jólétét" - írta Carter.

A 45 fős szenátusban 25 szavazatot kapott az indítvány, a kormányon lévő Colorado Párt szenátorain kívül néhány ellenzéki is támogatta, hogy a mindenkori államfő mandátuma ne csak egy ciklusra korlátozódjék. A szavazást nem a szenátusi ülésteremben tartották, hanem a kongresszusi palota egy másik helyiségében, zárt ajtók mögött.

Az 1992-ben, három évvel a brutális diktatúra leverése után elfogadott, és azóta hatályos alkotmány nem teszi lehetővé a hivatalban lévő elnök újraválasztását, és ezen változtatna a szenátus által most elfogadott alkotmánymódosítás, amennyiben megszavazza az alsóház is - ahol ugyancsak erős támogatottságot élvez az indítvány -, majd népszavazáson is jóváhagyják. 

A 80 fős képviselőházban 44 törvényhozója van a Colorado Pártnak. Az alsóházi szavazást eredetileg szombatra tervezték, de Hugo Velázquez, az alsóház elnöke elnapolta az ülést, amíg nem csitul a helyzet.

Az alkotmánymódosítás ellenzői szerint az alaptörvény módosítása gyöngíteni fogja a demokratikus intézményrendszert. Egyes ellenzéki szenátorok törvénytelennek tartják a pénteki szavazást.

[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"270806","attributes":{"alt":"","author":"TASR/AP felvétel","class":"media-image","height":"320","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]

Horacio Cartes dúsgazdag ital- és dohánygyárost 2013-ban választották meg államfővé öt évre. Az alkotmánymódosítás révén nemcsak ő, hanem bármelyik elődje is indulhatna újra az elnöki posztért. Az alkotmányos vádeljárással tisztségétől négy éve megfosztott Fernando Lugo volt államfő hívei sem ellenzik az alkotmánymódosítást, mert őt szeretnék látni újra az államfői székben.

Több latin-amerikai országban - Paraguayon kívül például Peruban és Chilében sem -, ahol az emberekben híven élnek még a katonai diktatúrák keserű emlékei, a hivatalban lévő elnökök nem indulhatnak újra a választáson.