Félelmek: búcsú a jogállamiságtól

ÖSSZEFOGLALÓ

Az Európai Bizottság már délben nyilatkozott a magyar alkotmány negyedik módosításának kora estére tervezett elfogadásával kapcsolatban. Ennek lényege: az EB minden rendelkezésre álló eszközzel be fogja tartatni az uniós előírásokat.

Pia Ahrenkilde Hansen, az EB szóvivője elmondta, a José Manuel Barroso aggodalmait összefoglaló levelére küldött válaszában Orbán Viktor ismét megerősítette: Magyarország és kormánya elkötelezett az európai jogszabályok és értékek mellett. A miniszterelnök levele a szóvivő szerint általános biztosítékokat tartalmaz, ami „önmagában nagyon pozitív”. Megerősítette továbbá, amint elfogadják Budapesten az alaptörvény módosítását, az EB reagálni fog rá. Ahrenkilde Hansen kijelentette: az EB nem alkalmaz kettős mércét, az uniós szerződéseket minden tagállamnak be kell tartania.

„A mi dolgunk biztosítani azt, hogy az uniós jogot, amelyet a tagállamok maguk számára kötelezőnek ismertek el, be is tartsák. Természetesen ehhez rendelkezésünkre állnak jogi eszközök (...) és nem fogunk habozni, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt bevessünk annak érdekében, hogy a tagállamok teljesítsék jogi kötelezettségeiket, mert az EU így működik.” Magyarországgal szemben is az uniós jog konkrét előírásaiból kiindulva, jogi alapon intézkedtek, és több kérdésben sikerült megállapodásra jutni.

A szóvivő szerint úgy látszik, az alkotmánymódosítás kapcsán ismét előkerülnek korábbi ügyek, amelyekkel kapcsolatban a bizottság korábban már fogalmazott meg kifogásokat. A teljesség igénye nélkül a szóvivő példaként említette az adatvédelmi ombudsman ügyét, a bírák kötelező nyugdíjazását, a hallgatói szerződésekkel kapcsolatban pedig a munkaerő szabad áramlásának elvét. A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta.

Guido Westerwelle német külügyminiszter emlékeztetett: a múlt héten Dánia, Finnország és Hollandia külügyminiszterével együtt azt szorgalmazta, alakítsanak ki az unión belül hatékonyabb mechanizmust az alapértékeknek a tagországokban való védelmére. Jelezte, ma erről Berlinben beszélni fog Áder János államfővel is.

Elfogadta – 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett – tegnap kora este az Országgyűlés a múlt év eleje óta hatályos alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A módosítás az alaptörvény részévé teszi az alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt jogszabályt is.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára tegnap este közös közleményt adott ki, amelyben a két politikus hangsúlyozza: a magyar alaptörvény módosításai aggodalomra adnak okot azzal kapcsolatban, hogy megfelelnek-e a jogállamiság elvének, az uniós jognak és az Európa Tanács mércéinek. (MTI, ú)