Fehéroroszországban megkezdődött az elnökválasztás

 Fehéroroszország 1991 decemberében alapító tagja volt a Független Államok Közösségének. Az önállóvá vált országban kezdettől jelen volt a saját lábra állást szorgalmazó nemzeti irányzat, illetve az Oroszországgal való szoros összefonódást hirdető politikai akarat. Az egykori kommunista párttitkár és kolhozigazgató, Aljakszandr Lukasenka 1994. júliusi elnökké választása óta egyértelműen az utóbbi irányzat határozza meg a fehérorosz politikát, Minszk és Moszkva 1999 decemberében uniós szerződést is kötött a politikai és gazdasági integráció elmélyítésére.
   

Az 1994. március 15-én elfogadott alkotmány értelmében a végrehajtó hatalom feje az öt évre közvetlenül választott államfő. Az 1996. november 24-i népszavazás kiterjesztette az elnök jogkörét, egyben két évvel meg is hosszabbította a hivatalban lévő Lukasenka megbízatását. Az államfő, akit Európa utolsó diktátoraként is emlegetnek, 2001 szeptemberében nagy fölénnyel (75,7 százalék) újabb győzelmet aratott, majd miután a 2004. októberi referendum eltörölte az elnöki terminusok számának korlátozását, hasonlóan elsöprő választási eredményt könyvelhetett el a 2006-os (83 százalék) és a 2010-es (79,7 százalék) megmérettetéseken is.
   

Lukasenka mellett három elnökaspiráns vesz részt a választáson: Szjarhej Gajdukevics, a Liberális  Demokrata Párt elnöke, Tacjana Korotkevics, a Mondj Igazat elnevezésű civil kezdeményezés jelöltje, valamint Mikalaj Ulahovics, a Fehérorosz Hazafias Párt elnöke.