Észak-koreai rakéta – megkezdődött az ENSZ BT rendkívüli ülése

A rakétaindítás "a Biztonsági Tanács határozatainak egyértelmű megsértése, amelyre a BT-nek reagálnia kell" – mondta újságírók előtt Gérard Araud, Franciaország ENSZ-nagykövete.
Peter Wittig, Németország állandó ENSZ-képviselője úgy vélte, hogy a Biztonsági Tanácsnak "azonnal hitelesen és egyértelműen reagálnia kell" erre a provokációra.
"Felszólítjuk Észak-Koreát, a jövőben tartózkodjon az ilyen provokációktól és térjen vissza a tárgyalóasztalhoz" – hangsúlyozta.
A Biztonsági Tanács tizenöt tagja diplomaták szerint a BT soros elnöki tisztségét áprilisban betöltő Egyesült Államok által benyújtott nyilatkozattervezetet vitat meg. A testület tárgyal továbbá a szíriai fegyverszünet betartását ellenőrző megfigyelők felvonultatására vonatkozó határozattervezetről is.

Észak-Korea korábban tudatta, hogy egy földi megfigyelő műhold pályára helyezésének címén Unha-3 rakétát fog indítani valamikor április 12. és 16. között. Az indítás egybeesik a sztálinista vezetésű ország alapítójának, Kim Ir Szennek a 100. születési évfordulójával. Dél-koreai és nyugati szakértők szerint Phenjan a műholdfellövéssel valójában legújabb, nagy hatótávolságú rakétáját akarta kipróbálni. A nemzetközi közösség felszólította Phenjant, tegyen le terve végrehajtásáról, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanács ide vonatkozó határozatait.
Észak-Korea péntek reggel - közép-európai idő szerint 1 óra után - végül fellőtte a rakétát, azonban a felbocsátás kudarcot vallott. Japán közölte, hogy a hordozórakéta egy percen át repült, majd szétrobbant és a tengerbe csapódott. A dél-koreai hadsereg szerint a rakéta egyes darabjai az ország nyugati partvidékén fekvő Kunszan várostól 190-210 kilométerre hullottak a Sárga-tengerbe.
A dél-koreai vezérkari főnök elmondta, a rakéta darabjai 100-150 kilométeres körzetben hullhattak a tengerbe, s a szárazföldön a jelek szerint nem okoztak semmilyen kárt.
A KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség több mint négyórás hallgatás után törte meg a csendet, közölve, hogy a műhold nem jutott Föld körüli pályára. "A tudósok, technikusok és a szakértők most tanulmányozzák a kudarc okait" - tette hozzá.
A nemzetközi közösség máris élesen elítélte, provokációnak minősítette az észak-koreai rakétafellövést, de többen felelős magatartást és visszafogottságot kértek.
A washingtoni Fehér Ház közleményében hangsúlyozta: jóllehet a rakétaindítás kudarcot vallott, Phenjan lépése fenyegeti a térség biztonságát, sérti a nemzetközi jogot és ellentmond az ország nemrégiben vállalt kötelezettségeinek. "Észak-Korea csak még jobban elszigetelődik a provokatív cselekményekkel, fegyverekre és propagandára pazarolja a pénzét, miközben az észak-koreaiak egyre inkább éheznek" - hangoztatta Jay Carney fehér házi szóvivő a közleményben. Később bejelentették, hogy Washington leállítja tervezett élelmiszerszállításait Észak-Koreába.
A legjelentősebb hagyományos ipari hatalmak, a G8-csoport külügyminiszterei külön is felszólították Észak-Koreát, hogy tartózkodjon a további rakétaindításoktól, és minden olyan akciótól, amely súlyosbítja a helyzetet, növeli a feszültséget a Koreai-félszigeten. "Más országokkal együtt készek vagyunk arra, hogy Észak-Korea tetteire válaszul intézkedéseket hozzunk" - fogalmaztak a miniszterek.
India, Kína és Oroszország külügyminiszterei felelősségteljes magatartásra és visszafogottságra szólítottak fel pénteken Moszkvában az észak-koreai rakétaindítással kapcsolatban.
Szergej Lavrov a kollégái - Szomanahalli Mallaiah Krisna indiai és Jang Csie-cse (Yang Jiechi) kínai miniszter - társaságában megtartott sajtóértekezleten hangoztatta: meg vannak győződve arról, hogy ezekre a kihívásokra csak politikai-diplomáciai eszközökkel szabad válaszolni.
A politikus szólt arról, hogy még péntekre összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését, amely majd reagál a történtekre. Lavrov azonban sietett hangsúlyozni, hogy haszontalan minden további szankció Észak-Koreával szemben. A kínai külügyminisztérium szóvivője kérdésre válaszolva közölte, Kínát nem értesítették előzetesen a műhold fellövésének pontos időpontjáról.
Kim Szung Hvan dél-koreai külügyminiszter Szöulban a Koreai-félsziget és a térség biztonságát fenyegető provokációnak minősítette Észak-Korea lépését. Hangsúlyozta, hogy a történtek egyértelmű megsértését jelentik az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon határozatának, amely megtiltotta Phenjannak a ballisztikus rakétatechnológia alkalmazását.
Fudzsimura Oszamu japán kormányszóvivő Tokióban nyilatkozva szintén súlyos, ENSZ-határozatokba ütköző provokációként értékelte az észak-koreai rakétafellövést. A szóvivő elmondta, hogy a szigetország diplomáciai csatornákon eljuttatta tiltakozását Phenjanba. Azumi Dzsun japán pénzügyminiszter közölte, Tokió a nemzetközi tiltakozásoktól függően fontolóra veheti az Észak-Koreával szembeni szankciói szigorítását.
Észak-Korea még soha nem tudott műholdat Föld körüli pályára állítani, jóllehet erre 1998-ban és 2009-ben is kísérletet tett. A 2009-es rakétaindítás után kísérleti atomrobbantást is végrehajtott. Szakértők úgy vélik, Phenjan azóta is folytatta nukleáris programját, és a közeljövőben újabb kísérleti atomrobbantást hajthat végre, immár a harmadikat a 2006-os és 2009-es után. Bizonytalan információtöredékek szerint a most fellőtt Unha-3 rakétánál egy 25 százalékkal hosszabb interkontinentális ballisztikus rakéta is használatra készen várakozik a Szanum Dong kutató-és fejlesztőközpontban.

(Frissítve: 18:18)