<div>Németországban széles körben elterjedtek a „klasszikus” szélsőjobboldali nézetek helyébe lépő „kifinomult, alternatív” szélsőjobboldali nézetrendszer.</div>
Erősödik a német „finomított nácizmus”
Berlin |
A nacionalista-népnemzeti ideológiák kifinomult, intellektuális csomagolásban történő közvetítő terjesztéséről van szó. Freidrich Ebert Alapítvány (FES) és a bielefeldi egyetem interdiszciplináris konfliktus- és erőszakkutató intézetének (IKG) vizsgálata szerint az úgynevezett csoportra vonatkoztatott emberellenesség általában véve stabil tendenciát mutat Németországban, de erősödik a társadalom megosztottsága, a világra nyitott, toleráns többségről egyre inkább leválik egy hangos, nemzeti bezárkózást hirdető kisebbség.Például a fogyatékkal élőkkel szembeni előítéletesség szinte teljesen kikopott a német társadalomból – a lakosság 2 százalékára jellemző –, a homoszexuálisokkal szembeni ellenséges érzület a németek mindössze 10 százalékára, a klasszikusnak is nevezett nyílt antiszemitizmus pedig a lakosság 6 százalékára jellemző, és a 2014-es szinthez képest nem változott a bevándorlókkal, a szintikkel és romákkal, illetve a hajléktalanokkal szemben ellenséges németek aránya, amely így továbbra is 19, 25, illetve 18 százalék. Ugyanakkor 44 százalékról 50 százalékra emelkedett a menedékkérőkkel szemben táplált előítéletekkel élők aránya, és széles körben elterjedtek az antiszemitizmus rejtettebb formái. Így például 40 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy Izrael politikáját tekintve érthető, ha valakinek van baja a zsidókkal, és 25 százalék ért egyet azzal az állítással, hogy a zsidók igyekeznek előnyt kovácsolni a nemzetiszocialista múltból, a náci harmadik birodalom történetéből. A kutatók szerint a német társadalomra nagymértékben jellemző a szélsőjobboldali gondolkodásmód alternatívnak vagy újnak nevezett változata, amelynek központi fogalma az identitás és az ellenállás. Ezt jelzi, hogy a felmérésében megkérdezettek 40 százaléka úgy érzi, az iszlám beférkőzik és belülről megváltoztatja a társadalmat, és egyaránt 28 százalék gondolja azt, hogy a kormányzó pártok becsapják a népet, illetve hogy Németországban bajba kerül, aki nyíltan kimondja, amit gondol. Továbbá 29 százalék ért egyet azzal a vélekedéssel, hogy megérett az idő az ellenállásra az uralkodó politikai irányvonallal szemben. A FES és az IKG szakértői szerint az ilyen típusú gondolkodás központi elemei közé tartozik még a hit is az állítólagos véleménydiktatúrával és az állítólagosan a hagyományos viszonyok felforgatására törekvő iszlámmal kapcsolatos összeesküvés-elméletekben, és abban, hogy a politikai-gazdasági-kulturális elit – az „establishment” – illegitim, jogtalanul, érdemtelenül tett szert befolyásra. Ugyancsak meghatározó elem az EU-ellenesség és a bezárkózás a nemzeti hagyományba.Ez a gondolkodásmód egyre inkább leváltja a szélsőjobboldaliság hagyományos válfaját, és elsősorban az Alternatíva Németországnak (AfD) szavazóira jellemző: a legnagyobb parlamenten kívüli párt táborában 84 százalékos az alternatív szélsőjobb eszméiben hívők aránya. További fontos német sajátosság, hogy az ország keleti részén, a volt NDK területén sokkal erősebb az idegenellenesség, az iszlámellenesség, a szintik és romák, menedékkérők és hajléktalanok megvetése, mint az ország nyugati részén. A felméréssel azt is kimutatták, hogy leginkább az alacsony és a közepes jövedelemmel, illetve képzettséggel rendelkező réteg fogékony az emberellenes nézetekre.A FES és az IKG kutatásában 1896 embert kérdeztek meg az idén június és augusztus között, az adatok a lakosság 16 éven felüli, német állampolgárságú részére nézve reprezentatívak.A felmérés szerint az alternatív szélsőjobboldali beállítottság a németek 28 százalékára jellemző. Egy másik, szintén hétfőn ismertetett vizsgálat más eredményre jutott. A Die Welt című lap a YouGov nevű brit kutatóintézet tanulmányáról számolt be, amely a tekintélyelvű populizmus fogalmával igyekszik megragadni egy hasonló jelenséget. A 12 uniós tagországot vizsgáló elemzés módszertana szerint a tekintélyelvű populizmusra – a németországi viszonyok között az AfD politikájára – fogékonynak tekintendő, aki erős fenntartásokkal viszonyul az emberi jogok érvényesítését középpontba állító politikához és a bevándorláshoz, elutasítja az EU-t és az a meggyőződése, hogy csak a kizárólag a nemzeti érdekekre összpontosító külpolitikának van létjogosultsága. A YouGov szerint Németországban a lakosság 18 százalékára – főleg idősekre, férfiakra és közepes jövedelműekre – jellemző ez a felfogás. Németország ezzel a tekintélyelvű populizmusnak legkevésbé kitett tagállamok közé tartozik – emelte ki a Die Welt a brit kutatás eredményei közül, amelyek szerint ugyanez az arány Romániában 82 százalék, Lengyelországban 78 százalék, Franciaországban 63 százalék, Hollandiában 55 százalék, Finnországban 50 százalék, Dániában 49 százalék, Nagy-Britanniában 48 százalék, Olaszországban 47 százalék, Svédországban 35 százalék, Spanyolországban 33 százalék, a 12. vizsgált országban, Litvániában pedig 0 százalék.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.