EP: Oroszország súlyos árat fizetne akkor, ha megszállná Ukrajnát

Az 569 szavazattal, 67 ellenszavazat és 46 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban az EP-képviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy az orosz hadsereg korábban nagy számban vonult fel az ukrán határ közelében és az elcsatolt Krím-félszigeten.

Véleményük szerint az orosz katonai lépésekre adható uniós válaszlépések között olyan intézkedések szerepelhetnének, mint az Oroszországból az EU-ba irányuló kőolaj- és földgázbehozatal azonnali leállítása, vagy az orosz hatóságokhoz és családtagjaikhoz közeli oligarchák európai unió területén tárolt vagyonának befagyasztása és vízumának visszavonása.

Az EP aggodalmát fejezte a Csehország és Oroszország között, a 2014-ben a vrbeticei lőszeraktárban történt robbanások miatt kialakult diplomáciai feszültség miatt. A képviselők szolidaritásukról biztosították Csehország lakosait és kormányát, és kijelentették: határozottan kiállnak Csehország mellett abban az Oroszországgal kirobbant diplomáciai vitában, amelynek során a két ország kölcsönösen diplomatákat utasított ki.

Az Európai Parlament emellett ismételten felszólított a „politikai indíttatásból és Oroszország nemzetközi emberi jogi kötelezettségeivel ellentétesen” elítélt és bebörtönzött orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására.

Az uniós parlament végezetül az unió orosz energiától való függőségének csökkentése céljából azt javasolta, hogy a tagállamok állítsák le az Északi Áramlat 2 gázvezeték befejezését és a Rosatom orosz állami atomenergetikai konszern által tervezett atomerőművek építését.

Az állásfoglalás elfogadását megelőző szerdai plenáris vita során Josep Borrell, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője arra figyelmeztetett, hogy az Európai Uniónak hosszú és nehéz időszakra, kapcsolatainak romlására kell készülnie Oroszországot illetően.

Borrell az orosz hatóságok tevékenységét aggasztónak nevezte, és azt mondta: Moszkva látszólag szándékosan mélyíti a szembenállást és a feszültséget a Nyugattal.

„Nem akarjuk elmérgesíteni a helyzetet, ugyanakkor ki kell fejeznünk, hogy nem fogadjuk el a megfélemlítő magatartást, a katonai megoldásokat, és válaszolnunk kell, ha ilyenek történnek” – fogalmazott.

Az uniónak olyan megoldást kell találnia, amely elkerüli az állandósuló konfrontációt, de válaszokat készít elő arra az esetre, ha szomszédja, amely úgy tűnik, ellenségként lép fel, elmérgesíti a helyzetet. Az EU a közös érdekek mentén folytatott párbeszéd fenntartását kívánja Oroszországgal – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője.