ENSZ Nemzetközi Bíróság: Koszovó függetlensége nem sértette meg a nemzetközi jogot (frissítve: 17:42)

A bíróságnak arra a kérdésre kellett választ adnia Belgrád megkeresésére, vajon Koszovó 2008-ban kikiáltott függetlensége - és Szerbiától való elszakadása - összeegyeztethető-e a nemzetközi joggal.
Az ENSZ bírói fórumának véleménye a média szerint várhatóan erősíteni fogja a szeparatista törekvéseket. Ugyancsak várható, hogy azok az ENSZ-(és köztük EU-)tagállamok, amelyek eddig vonakodtak elismerni Koszovót, most módosítják álláspontjukat. Koszovó közelebb kerül az ENSZ-be történő felvételhez is a hágai döntés nyomán.
A hágai bírák 10-4 arányban szavazták meg a tanácsadói, azaz nem kötelező érvényű véleményt, amelynek hosszú indoklása még a csütörtök késő délutáni órákban is tartott. A hallgatók soraiban jelen volt Koszovó és Szerbia külügyminisztere is.
A szerb szélsőségesen nacionalista Radikális Párt szerint a bíróság "súlyosan megsértette" a nemzetközi jogot és felszólította a belgrádi kormányt: követelje az ENSZ Biztonsági Tanácsának haladéktalan összehívását annak érdekében, hogy vessen véget Koszovóban az EU békefenntartó missziójának.
Anders Fogh Rasmussen NATO főtitkár nyilatkozatában leszögezte, tudomásul veszi a bíróság véleményét, amely nem befolyásolja a szövetség koszovói missziója, a KFOR mandátumát. A NATO továbbra is pártatlanul, a többségi és kisebbségi közösségek érdekében tesz meg mindent a biztonság szavatolására.
A NATO vezette nemzetközi erők fokozták jelenlétüket a szerbek ellenőrizte észak-koszovói Kosovska Mitrovicában, a tízezres katonaság parancsnoka mindazonáltal úgy nyilatkozott, hogy egyelőre nincs jele bármiféle mozgolódásnak.
A többségében albánok lakta Koszovóban a kilencvenes években az akkori szerb hatalom a lakosság tömeges megfélemlítésével, véres eszközökkel próbálta letörni a fegyveres függetlenségi mozgalmat, és az Egyesült Államok vezette NATO arra a következtetésre jutott, hogy a szerbek által elkövetett "etnikai tisztogatás" kimerítette a népirtás fogalmát. A Szerbia ellen indított 1999-es katonai akció nyomán a szerb fegyveres erők kénytelenek voltak távozni Koszovóból, a tartomány nemzetközi ellenőrzés alá került, majd 2008-ban az ottani albánok kikiáltották függetlenségüket.
A Koszovóhoz ragaszkodó Szerbia a nemzetközi jog azon alapelvére hivatkozik, amely védi az államok területi épségét és sérthetetlenségét. Koszovó ezzel szemben egy másik nemzetközi jogi alapelvre, a nemzetek önrendelkezési jogára építi saját érveit, valamint arra az állításra, hogy az "etnikai tisztogatással" Szerbia elveszítette erkölcsi jogosultságát a terület fölötti ellenőrzésre.
Boris Tadic szerb elnök július elején úgy nyilatkozott, hogy Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása csak ingatagsághoz vezetett, megosztotta a nemzetközi közösséget, és azt eredményezte, hogy megkérdőjelezték a nemzetközi rendszer alapelveit. A szerb elnök megismételte, nem lesz olyan demokratikusan választott szerb kormány, amely valaha is elismerné Koszovó függetlenségét, viszont Belgrád kész arra, hogy Pristinával közösen "konstruktív és tartós" megoldást dolgozzon ki, hiszen, mint fogalmazott, "a tartós béke az EU-n belüli közös és prosperáló jövő alapja".