Elutasították a sorkatonaság eltörlését az osztrákok

 Ugyanezt az eredményt mutatták a hivatalos részeredmények is a szavazatok 55 százalékának feldolgozása után.
    Az előzetes adatok szerint a részvételi arány a vártnál magasabb, 49-50 százalékos volt.
    A sorkötelezettség eltörlése, illetve az arról szóló népszavazás ötlete először 2010 októberében, a bécsi önkormányzati választások előtt merült fel az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egyik befolyásos politikusának, Michael Häupl bécsi polgármesternek a javaslataként. A népszavazást azért írták ki, mert a kormánykoalíció két pártja - SPÖ és az Osztrák Néppárt (ÖVP) - két év alatt sem tudott megegyezni egymással.
    A semleges Ausztria egyike annak a hat európai uniós tagállamnak a 27-ből, ahol sorkötelezettség van. Jelenleg a hadsereget megközelítőleg fele-fele arányban alkotják sorkatonák, illetve hivatásosok. Kizárólag hivatásos katonákat küldenek például a nemzetközi békefenntartó missziókba. A fegyveres szolgálat hat hónapig, a helyette választható polgári szolgálat kilenc hónapig tart.
    Az SPÖ azzal az érveléssel próbálta megnyerni a választókat a profi hadseregnek, hogy az korszerűbb, hatékonyabb és olcsóbb. Az ÖVP szerint ezzel szemben éppen a hivatásos hadsereg kerülne többe. A sorkatonaság, illetve polgári szolgálat letöltése az ÖVP szerint a társadalmi szolidaritás egyik formája. Emellett a segélyszervezeteknek szükségük van az évi mintegy 13 ezer polgári szolgálatosra, a lakosságnak pedig a katonák szolgálataira katasztrófák elhárítása során.
    Norbert Darabos (SPÖ) védelmi miniszter úgy fogalmazott, "csalódott" az eredmény miatt, de hivatalban marad. Darabos tekintélyének nem kedvezett, hogy három éve még ellenezte a hivatásos hadseregre való átállást, ám később Häupl mellé állt, ahogy az SPÖ vezető politikusainak többsége is. Az ÖVP is visszatérően bírálja a miniszter teljesítményét, ennek ellenére Michael Spindelegger néppárti pártelnök a népszavazás előtt kijelentette: a szavazás nem a miniszter, hanem a hadsereg jövőjéről szól.