Ellentét a prágai kormányzat és az egyházak között

Prága. Csehországban újabb éles vita robbant ki a kormány és az egyházak között, amely a vagyoni kárpótlást, illetve az új vallásügyi és egyházi törvényt érinti. A nyilvánosságra hozott vélemények és állásfoglalások jelzik, hogy különösen a cseh katolikus klérus nagyon elégedetlen a kormány által javasolt megoldásokkal, s ezért várható, hogy az évek óta nyitott kérdések rendezése ismét elhúzódik, későbbre halasztódik. Daniel Herman, a Cseh Püspöki Konferencia szóvivője már be is jelentette: nem valószínű, hogy még ebben a választási ciklusban az egyház vagyoni kárpótlásának kérdése mindkét felet kielégítő módon megoldódik.

A katolikus klérus nyíltan bírálja úgy az egyházak vagyoni kárpótlását rendezni kívánó törvény javaslatát, mint az új egyházi és vallásügyi törvény tervezetét is. A kormányzat szerint – de ezt a véleményt például a Václav Klaus vezette ellenzéki Polgári Demokratikus Párt is osztja – a katolikus egyház többet követel, mint amennyi valóban megilleti, s az ügyet saját, napjainkban nagyon megcsappant, befolyásának növelésére szeretné elérni. Különböző felmérések szerint ugyanis a cseh lakosság jó fele ateistának vallja magát. A klérus a bírálatot elutasítja, s azt állítja, hogy csak olyan egyházi vagyont és ingatlanokat követel viszsza, amelyek a kommunista rendszer előtti időszakban az ő tulajdonát képezték. A vita egyik központi tárgya a prágai Szent Vitus-székesegyház, amely jelenleg hivatalosan szintén az állam tulajdonában van, s azt a kormányzat nem is kívánja visszaadni az egyháznak, mondván, hogy nemzeti örökségről, vagyonról van szó. A kormányzat azt állítja, hogy a székesegyház sosem volt egyházi tulajdon, hanem az alapító IV. Károly szerint mindig is önálló egység volt, mint a cseh államiság egyik jelképe.

Hasonló vita van egyebek között a dél-morvaországi Velehrad zarándokhelyről is. Herman kijelentette: a Cseh Püspöki Konferencia mindenképpen azt szeretné, ha jogi szempontból tisztázódna a kérdés, míg a gyakorlatban ráállna arra is, ha az állam pénzbeli kártérítést fizetne ezért az egyháznak. Az állam ezeket a megoldásokat elutasítja. Az egyházi vagyon visszaadása körüli vitákba a Vatikán is beleszólt, s lényegében emiatt húzódik Prága és Vatikán közti megállapodás aláírása is.

A csehországi egyházak elégedetlenek az új vallásügyi törvény javaslatával is. A Cseh Püspöki Konferencia és az Egyházak ökumenikus Tanácsának hét végén publikált közös álláspontja szerint az új törvény diszkriminatív, s lehetőséget teremt arra, hogy az állam beavatkozhasson az egyház belső ügyeibe, korlátozhassa az egyházak szabadságát a vállalkozások, valamint az önálló jogi személyek létrehozása terén.

Pavel Dostál kultuszminiszter azonnal visszautasította a bírálatot. „A katolikus egyház különleges elbánást kíván a maga számára, ami számunkra elfogadhatatlan” – tolmácsolta a miniszter véleményét szóvivője Dita Fuchsová.

Az egyházak szerint a törvényjavaslat beavatkozik belügyeikbe, s olyan hagyományos területeken korlátozza önálló döntési jogaikat, mint a szociális szféra, vagy a jótékonyság. Diszkriminatívnak tartják azt is, hogy az egyházi vállalkozások során szerzett nyereséget csak az egyház céljai teljesítésére lehet felhasználni, s a vállalkozások finanszírozására már nem.

„Zaklatásnak tartjuk azt a követelést is, hogy minden egyház már alapdokumentumaiban határozza meg vállalkozásainak tárgyát, hiszen ilyen megkötés a közönséges vállalkozóknál nincs” – áll az egyházi állásfoglalásban. A dokumentum szerint az új törvényjavaslat korlátozza az egyházak eddigi jogait, hogy belső dolgaikról önállóan dönthessenek, s elfogadása esetén az egyházak az államnak alárendelt szervezetek lesznek, amelyeket adminisztratív rendeletekkel irányítani lehet.

A kulturális minisztérium azonban nem tágít: az új egyházi törvény javaslata összhangban van az emberi jogok listájával, senkit sem diszkriminál, hiszen az egyházaknak sem lehetnek más jogaik, mint Csehország többi jogi személyiségeinek, válaszolta Dostál.