Ellencsapás: a leggyakrabban emlegetett amerikai fegyverek

Washington. Az afganisztáni célpontok bombázása kapcsán az alábbi, nagy hatékonyságú amerikai fegyverekről lehet a leggyakrabban hallani.

Robotrepülőgép („szárnyas rakéta”): kisméretű, pilóta nélküli eszköz; sugárhajtású, hat méter hoszszú, szárnyainak fesztávolsága 3,5 méter, átmérője 0,64 méter. 400-500 kilogrammnyi hagyományos robbanóanyaggal töltve 1200–1400 kilométer a hatótávolsága, repülési sebessége 880 km/óra. Alacsonyan, előre betáplált program szerint, terepkövető repülésben közelíti meg a célpontját. Találati pontossága igen nagy: 15–20 méter sugarú körön belüli. Indítható hadihajókról (cirkálókról, anyahajókról), B–52-es vagy B–1-es bombázókról, esetleg szárazföldi támaszpontokról.

B–52-es hadászati bombázó: még a hidegháború elején fejlesztették ki nagy távolságra való bevetésekre.z Egyformán hordozhat hagyományos vagy atomfegyverzetet. Nyolc hajtóműves, üresen 73, teljes terheléssel 221 tonnát nyom. 49 méter hosszú, 57 méteres szárnyfesztávú. A Boeing-cég 744 példányt gyártott belőle, darabja 74 millió dollárba került, s első példányai 1954-ben álltak hadrendbe. Hatósugara – változattól függően – 12–14 ezer kilométer, repülési magassága 15 ezer méter. Mivel lehetséges légi utántöltése üzemanyaggal, így mindaddig levegőben maradhat, míg azt 6 fős személyzetének állóképessége engedi: ezért azután vannak olyan B–52-esek, amelyek eleve váltószemélyzettel repülnek. Maximális sebessége 955 kilométer óránként, ezt a gyengéjét azonban kiegyenlíti fegyverzetének pusztító ereje.

B–1-es hadászati bombázó: az amerikai hadászati légierő legfőbb csapásmérő típusa: képes az anyaországtól nagy távolságra és rendkívül pontosan támadni ellenséges célpontokat. A B–52-esek utódjának szánták, műholdas célravezetésű bombái rossz idő esetén és éjszaka is hatásosan bevethetők. 45 méter hosszú, 42 méter a szárnyfesztáv, négy sugárhajtóművével képes túllépni a hangsebességet. Üresen 86 tonna, teljes terheléssel 216 tonna. Személyzete négy fő. Darabja több mint 200 millió dollárba kerül. Három rakodóterében 24 atombombát vagy manőverező robotrepülőgépet tud szállítani, illetve 56 tonnányi hagyományos fegyverzetet. Hatósugara olyan hatalmas, hogy légi utántöltés nélkül is képes felszállási helyétől 12 ezer kilométerre lévő célpontokat támadni.

B–2–es lopakodó bombázó: speciális borítása és alakja miatt a radarok számára gyakorlatilag láthatatlan. A B–1-eshez hasonlóan mélységi bombázásokra fejlesztették ki, de attól eltérően nem a földfelszín közelében, hanem – észlelhetetlensége miatt – általában nagy magasságban repül. A világ legdrágább harci gépe, darabja 2,3 milliárd dollár. 21 méter hosszú, 52 méteres szárnyfesztávú, s mindössze 5,1 méter magas: különleges alakja miatt csak számítógépek segítségével lehet kormányozni, levegőben tartani. A 152 tonnás gép 18 tonnányi fegyverzetet hordozhat. Maximális sebessége közel van a hangsebességhez. Légi utántöltés nélkül 11 ezer kilométeres a hatósugara. 1996-ban állították hadrendbe, s első harci bevetése 1999-ben, a NATO koszovói hadjáratakor volt. Különleges karbantartást igényel, ezért nem is állomásozik külföldön, hanem minden egyes bevetés után vissza kell repülnie amerikai támaszpontjára. (m)