Elindultak az izraeli páncélosok Gázába

ÖSSZEFOGLALÓ

A hadsereg – a légi csapásokat is beleértve – 103 célpontot támadott tegnap délig, és az izraeli katonák több helyen összecsaptak a palesztin fegyveresekkel. Egy izraeli katona életét vesztette, négy megsebesült a harcokban. Palesztin oldalon közel harmincan haltak meg és több tucat a sebesültek száma. A szárazföldi csapatok éjjeli megindulása óta ötven rakétát lőttek Izraelre, ennek a fele ért földet. Húszat a Vaskupola légvédelmi rendszer elfogó rakétái megsemmisítettek, a többi pedig még gázai területen csapódott be. Egy palesztin páncéltörő rakéta eltalált egy katonai buldózert az övezet déli részén, a járműben károkat okozott, de az azt vezető katonának nem esett baja.

A csütörtökön este indított gázai övezeti szárazföldi offenzíva első éjszakáján 13 palesztin halt meg, így a július 8-án kirobbant gázai konfliktusban már közel 300 palesztin vesztette életét. A palesztin sebesültek száma 1770, többségük civil – közölték a palesztin mentők.

Aggódik az USA

Az amerikai külügyminiszter a Gázai övezetben élő civilek védelmére szólította fel Benjámin Netanjahut az izraeli kormányfővel folytatott telefonbeszélgetésén, amelynek során azt is szorgalmazta, hogy az izraeli hadsereg az övezetet uraló Hamász iszlamista szervezet által a határon ásott alagutak elleni célzott akciókat hajtson végre az éjjel indított szárazföldi hadműveletében. John Kerry a washingtoni külügyminisztérium tájékoztatása szerint hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy a helyzet tovább súlyosbodjon, és a lehető leghamarabb fel kell újítani a 2012-es fegyverszünetet. Netanjahu a beszélgetés során kijelentette, hogy az alagutak „közvetlen veszélyt” jelentenek az izraeliekre. Az amerikai diplomácia vezetője nyomatékosította, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, az alagutak pedig terrorista fenyegetés forrásai. Az Egyesült Államok ugyanakkor mindkét oldalon aggódik a civilek biztonságáért. Kerry megjegyezte, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne legyenek polgári áldozatok.

60 ezer tartalékos

Csütörtökön késő este megindult a szárazföldi offenzíva a Gázai övezetbe, miután az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu és a védelmi miniszter parancsot adott a Gázai övezetből Izraelbe vezető föld alatti alagutak megsemmisítésére. Már a múlt héten mozgósítottak 40 ezer tartalékost, most további 18 ezer behívását hagyta jóvá a kormány. Az AFP szerint két palesztin, köztük egy öt hónapos csecsemő halt meg, amikor a harckocsik tüzet nyitottak Gáza déli részén, robbanásokat lehetett hallani. A légierő újabb légi csapásokat is végrehajtott, míg Gázából is kilőttek rakétákat, amiket a Vaskupola rakétavédelmi rendszer hatástalanított. A miniszterelnök közleménye szerint a célpontként kijelölt alagutakat használják arra, hogy behatoljanak Izraelbe és ott civileket öljenek meg, írja a Háárec. A miniszterelnök azt ígéri, hogy a beavatkozás addig fog tartani, amíg újra nyugalom és biztonság nem lesz az országban és meg nem semmisítik a Hamász infrastruktúráját. Egyúttal parancsot adott arra is, hogy a hadsereg készüljön fel a művelet kiszélesítésére. Mint mondták, a Hamász folytatódó rakétatámadásaira válaszolnak, és komoly csapást akarnak mérni a Gázai övezetet uraló palesztin szervezetre.

Netanjahu bejelentése előtt izraeli vadászgépek, tüzérség és hadihajók is heves támadást indítottak. Palesztin források szerint az izraeli hadsereg több elektromos vezetéket is elvágott azok közül, amik a Gázai övezetbe vezetnek. Az izraeli hadsereg szóvivője arra kérte a gázai lakosokat, hogy hagyják el azokat a területeket, ahova a hadsereg benyomul. Gázai források szerint a tengerparton már izraeli csapatokat látni. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár sajnálatát fejezte ki, amiért egy eddig is veszélyes konfliktus eszkalálódott. Szerinte nem lehet katonai megoldása a konfliktusnak, és sürgette Izraelt, hogy tegyen többet a civil áldozatok elkerüléséért. A közvetítőként fellépő Egyiptom elítélte az offenzívát, és tűzszünet aláírására kérte a feleket.

Alagutak és Vaskupola

Benjámin Netanjahu miniszterelnök tegnap bejelentette a palesztinok elleni izraeli szárazföldi hadművelet kiterjesztését. Az izraeli hadsereg szárazföldi egységei a csütörtöki kilinc alagút után tegnap öt újabb alagutat találtak a Gázai övezetben. Netanjahu azt mondta, nagy nemzetközi megértés fogadta a hadműveletet, elismerik, hogy a hadseregnek nem érdeke az ártatlan civilek sérelme, és a lehetőségekhez képest megpróbálja ennek elejét venni. Szakértők szerint több tucat, többségében a Hamász tulajdonában lévő – Izrael szerint terrortámadásra szolgáló – alagút található az övezetben. „A Hamász folyamatosan felügyelt és igen fejlett alagúthálózata rakétakilövő és -karbantartó állomásokat, valamint parancsnokságokat köt össze. Az ilyen alagutak kijárata mélyen izraeli területen van, céljuk izraeli katonák és civilek elrablása, behatolás izraeli településekre, tömeggyilkosságok és túszejtés végrehajtása” – áll a hadsereg szóvivőjének közleményében.

Az izraeli hadsereg célja elsősorban a határ menti 2,5–3 kilométer ellenőrzése, mert a hírszerzés adatai szerint ott több titkos föld alatti alagút található. Ezeket akarják felszámolni, mert stratégiai veszélyt jelentenek Izraelre. Az ország vezetése attól tart, hogy gázai szélsőséges fegyveresek az alagutakon behatolva izraeli terrormerényletekre és emberrablásokra készülnek.

Izrael három új Vaskupola rakéta elfogó egységet telepít a lakott területek védelmére. Eddig hét Vaskupola egységet telepítettek a települések mellé. A Vaskupola mindegyik elfogórakéta-indító egysége mintegy 150 négyzetkilométeres terület védelmét képes ellátni. A gázai hadművelet okozta válság miatt megkezdték három újabb üteg üzembe helyezését. Az egész ország lefedéséhez az izraeli szakemberek szerint 13 egységre lenne szükség, de minden egyes Vaskupola üteg előállítása mintegy 50 millió dollárba kerül, és a költségvetési megszorítások miatt kétséges, lesz-e erre elég pénze a védelmi minisztériumnak. A Vaskupola légvédelmi rendszere az Erős Szikla hadművelet eddigi 11 napján 90%-os hatékonysággal semmisítette meg a lakott területeket fenyegető gázai rövid és közepes hatótávolságú rakétákat.

Izrael szerint 1960 támadást hajtottak végre a Gázai övezet ellen múlt kedd óta, miközben onnan 1380 rakétát lőttek ki Izrael területe felé. Az ENSZ szerint legalább 1370 házat bombáztak le, és több mint 18 ezer embernek kellett elhagynia otthonát.

Harcias a Hamász

A Hamász iszlamista szervezet politikai szárnyának legfőbb vezetője szerint bukásra van ítélve az izraeli hadsereg szárazföldi hadművelete a Gázai övezetben, míg Mahmúd Abbász palesztin elnök úgy fogalmazott, hogy az offenzíva csak tovább növeli a vérontást. A Katarban élő Háled Mesaal azt mondta, amit az izraeli hadseregnek nem sikerült a légi csapásai és a tenger felől indított támadásai révén elérni, azt a szárazföldön sem fogja tudni, és a hadművelet bukásra van ítélve. A Hamász-vezető szerint a problémák fő forrása az izraeli megszállás és a telepek bővítése. Mesaal felszólította a nemzetközi közösséget, vállaljon felelősséget, hogy véget érjen az izraeli terror, s így szabaddá válhasson a palesztin nép.

A palesztin–izraeli helyzetet három izraeli és egy palesztin fiatal elrablása és meggyilkolása élezte ki az elmúlt hetekben, Izraelben és a palesztin területeken is nagy felháborodást keltettek az esetek. A Hamász múlt hétfőn először vállalta rakétatámadások elkövetését a 2012-es konfliktus óta. Másfél éve Izrael azt állította, hogy a Gáza elleni katonai akció első napjaiban megsemmisítették a palesztin területen felhalmozott komolyabb rakéták 95 százalékát.

A 2012-es konfliktus mellett azonban a 2008–2009-es invázió is a mostani helyzet előképe lehet. Izrael akkor hétszáznál is több légi csapást hajtott végre a Gázai övezet ellen, ezzel azonban csak előkészítette a terepet az akkor is meginduló szárazföldi offenzívához. Akkor valamivel több mint tízezer tartalékost hívtak be, mielőtt a nyolc napig tartó légi csapások után 2009. január 3-án az izraeli hadsereg behatolt az övezetbe. A támadás céljának a szélsőséges Hamász rakétaállásainak megsemmisítését nevezték, a harcok pedig egészen január 18-ig elhúzódtak. Összesen tizenhárom izraeli és 1417 palesztin, köztük sok civil vesztette életét. (MTI, Index)