Elhamarkodott lépés Moszul ostroma?

Moszul 2014 júniusában került az Iszlám Állam kezére, amikor a szélsőségesek rohamosan terjeszkedtek az ország északi és nyugati részén, Irak területének közel egyharmadát lerohanták és a 2003-as amerikai megszállás óta a legmélyebb politikai és biztonsági válságába taszították a közép-keleti országot. Az iraki haderő az ország nyugati részén aratta legutóbbi területi nyereségeit a dzsihadistákkal szemben. 2015 végén a hadsereg visszafoglalta Ramádit, majd egy sor kisebb várost és falut az Eufrátesz mentén, júniusban pedig Fallúdzsát szabadították fel. Ezzel - a dzsihadisták iraki és szíriai területei közötti utánpótlási vonalak elvágása révén - sikerült meggyengíteni az Iszlám Államot. Ezt követően az iraki hadsereg júliusban megkezdte benyomulását Ninive tartományba, hogy körbefogja a tartományi székhelyet, Moszult. Az elit alakulatok vezetésével visszafoglalták a várostól délre található Kajara légitámaszpontot. A támaszpontra több ezer katonát vontak össze az ostrom megkezdése előtt. A Moszultól északra fekvő Kázer régióban is csapatokat telepítettek - a katonák mellett kurd milicistákat (pesmergákat) - , akárcsak a várostól északra a moszuli gátnál és Basika körzetben. A város visszavételére irányuló hadművelet északi és keleti irányból indult. A pesmergák a Moszultól északkeletre, a Ninivei-síkságon fekvő keresztény és jazidi falvakból űzik ki a dzsihadistákat, eközben az iraki hadsereg megkísérli elvágni a fő utánpótlási vonalakat Moszultól északnyugatra. Nagyszámú iraki katona nyomul előre a város felé a Karaja légitámaszpontról is. A Moszul környéki falvak megtisztítása után iraki különleges erők - másik elnevezésükön: terrorizmus-ellenes erők - vezetésével indul meg a város tulajdonképpeni ostroma. A különleges erők kiképzése több mint egy évtizede zajlik az Egyesült Államok segítségével, és mára Irak legfelkészültebb szárazföldi egységei közé tartoznak. Több másik város ostrománál - így Tikrítnél, Ramádinál, Fallúdzsánál és a beidzsi olajfinomítónál - szintén az ő egységeik vezették a szárazföldi támadást. Túl nagy falat lehet Az iraki hadsereg számos területi sikert ért el az elmúlt évben az Iszlám Állammal szemben, de Moszul ostroma az eddigi legösszetettebb feladatnak ígérkezik. Moszul Irak második legnagyobb városa, elhelyezkedése és mérete miatt is sokkal nagyobb falat, mint amilyenekkel eddig meg kellett birkóznia a haderőnek. A hadseregre óriási nyomás nehezedett, hogy még az év vége előtt megindítsa az offenzívát, hiszen Haider al-Abádi iraki kormányfő többször is megígérte, hogy 2016-ban kiűzik Moszulból az Iszlám Államot. Egyes iraki illetékesek szerint félő, hogy túl korán indították meg az ostromot: azelőtt, hogy a politikusok megegyeztek volna afelől, hogy hogyan kormányozzák a tartományt, ha majd az Iszlám Államot sikerült kiűzni onnan. Az iraki társadalom és politika továbbra is mélyen megosztott, és a szunnita, a síita és a kurd közösségek közötti feszültségek, amelyek lehetővé tették az Iszlám Állam felemelkedését, megoldatlanok maradtak. Illetékesek attól tartanak, hogy - közös ellenség hiányában - megtorlások és fegyveres összetűzések formájában még akkor is kiújulhat majd az erőszak, ha sikerül Moszult visszafoglalni.