<p>Élesen bírálta és arroganciával vádolta a Nyugatot Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ Közgyűlés 69. ülésszakán mondott felszólalásában szombaton, míg német kollégája a hidegháborús idők visszatérésétől óvott, a kínai külügyminiszter pedig több diplomáciai erőfeszítést sürgetett a konfliktusok rendezésében.</p>
Élesen bírálta a Nyugatot az orosz külügyminiszter
Az orosz diplomácia vezetője szerint az Európai Unió és a NATO a demokrácia állítólagos védelmezőjének hazudja magát, és míg Oroszország elutasítja a katonai erőszakot, addig Nyugaton ez bevetté vált.
Eltérően más felszólalóktól, akik beszédükben több témát is érintettek, Lavrov kizárólag a Nyugatot ostorozta. Úgy fogalmazott, hogy Ukrajna az Egyesült Államok és az Európai Unió arrogáns politikájának áldozata, és a Nyugat támogatta a (Viktor Janukovics elnök elleni) "puccsot". Hozzáfűzte: "A hatalom új kijevi birtokosai erőszakot alkalmaztak azokkal szemben, akik pusztán a kultúrájukat és a nyelvüket akarták megvédeni". Úgy vélekedett, hogy Amerika és az EU megpróbált szert tenni egy nagyobb geopolitikai térség feletti ellenőrzésre. "Ennek során megsértették az ENSZ-alapokmányát és a helsinki megállapodást" - jelentette ki.
Az orosz külügyminiszter elítélte az Egyesült Államok, az Európai Unió és mások által Moszkva ellen foganatosított büntetőintézkedéseket. Azt, hogy az egyoldalúan meghirdetett szankciók értelmetlenek és kontraproduktívak, már az Amerika által Kuba ellen hozott intézkedések is bizonyították - fogalmazott. "Az ultimátumok politikája és a fölény, valamint az uralkodás filozófiája nem illik a 21. századba" - mondta.
A hidegháborús szembenálláshoz való visszatéréstől óvott felszólalásában a német külügyminiszter. "Nem hagyhatjuk, hogy a Nyugat és a Kelet közötti régi megosztottság visszatérjen az ENSZ-be" - hangsúlyozta Frank-Walter Steinmeier. Megismételte, hogy hazája készen áll a nagyobb felelősségvállalásra, arra viszont ezúttal közvetlenül nem tért ki, hogy Németország a Biztonsági Tanács (BT) állandó tagjává szeretne válni. Oroszországot - a BT vétójoggal rendelkező állandó tagját - azzal vádolta, hogy az ukrán válság során megszegte a nemzetközi jogot a határok egyoldalú módosításával. "Nem hagyhatjuk, hogy a nemzetközi jogot belülről aláássák" - fogalmazott. Ukrajnának tartós fegyvernyugvásra és politikai megoldásra van szüksége - tette hozzá.
Az Iszlám Álam nevű szélsőséges szunnita szervezet elleni harcban széles körű összefogást sürgetett. A milícia "ördögi tevékenysége" nem regionális probléma Irak, Szíria vagy Afrika számára - mondta. "Ez a fajta barbárság mindannyiunk és mindaz ellen irányul, amit az Egyesült Nemzetek Szervezete képvisel".
Nagyobb diplomáciai és politikai erőfeszítést szorgalmazott a konfliktusok kezelésében a kínai külügyminiszter. Vang Ji azt mondta, a katonai erő alkalmazása nem jelent megoldást. A történelem igazolta, hogy az erőszak csak újabb erőszakot szül. A politikai megoldáshoz azonban türelem kell - emlékeztetett, és úgy vélekedett, hogy erősíteni kell az ENSZ és a nemzetközi jog szerepét. Megjegyezte, hogy a regionális szervezeteknek is nagyobb szerepet kell szánni a problémamegoldásban, mert ők az adott térségre és annak kultúrájára szabott megoldással tudnak szolgálni.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.