Egyenjogúsítja a nemeket az EU

Az elfogadott irányelvet Anna Diamantopoulou, az Európai Bizottság szociális ügyekért felelős tagja áttörésnek minősítette a nemek egyenjogúsítása területén. Hevesen támadta a biztosítási szakmát, és kijelentette: „A direktívát azért bírálják, mert tabukat dönt le. Új korszakot kezdünk vele az európai törvénykezésben”. Jóllehet a bank- és biztosítási ügyleteknél főleg a nők szenvednek hátrányos megkülönböztetést, az irányelv ugyanúgy védi a férfiakat is a diszkriminációtól.

Az EU-biztos szerint nem tartható például az, hogy a fiatal férfiak magasabb tarifával köthetnek biztosítást az autójura, mint a nők, sem az, hogy a férfiak csak 65 éves koruktól jogosultak szociális lakásra, míg a nők már 60 évesen megkaphatják azt.

Diamantopoulou szerint például a magán nyugdíjbiztosítók által alkalmazott magasabb díjtételek a nők esetében nem igazolhatók azzal, hogy a nők átlagosan tovább élnek, mint a férfiak. Szerinte nincs semmiféle bizonyíték arra, hogy a nők biológiai okokból élnek tovább. A nők és a férfiak 86 százaléka nagyjából ugyanabban az életkorban halálozik el. A várható élettartam szempontjából nem a nemi hovatartozás, hanem az életmód, a táplálkozás, a lakhely, a foglalkozás a döntő tényező. Ha ezeket a körülményeket figyelmen kívül hagyják a számításoknál, akkor a nők átlagosan csak két évvel élnek tovább a férfiaknál. Ráadásul szerinte sok biztosítótársaság elavult élettartam-táblázatokat alkalmaz, hiszen a nők és férfiak várható élettartama közti különbség tízévenként 2 évvel csökken. A nemek szerint megkülönböztetés az életbiztosításoknál ezért megengedhetetlen – hangoztatta a biztos.

A nőknek ugyancsak magasabb díjtételeket kell fizetniük a magán egészségügyi ellátásban a szülési költségekre tekintettel, ami egyrészt diszkriminálja a szülő nőket, másfelől egyedül a nőkre terheli a gyermekáldás költségeit, miközben ahhoz kőkeményen „közük van” a férfiaknak. Az állami egészségügyi ellátás nem is ismeri a nemek szerinti megkülönböztetést ezen a téren – mutatott rá az EU-bizottság tagja. A magánszektorban a szülőképes korban lévő nők akár egyharmaddal is magasabb egészségbiztosítási díjat kényszerülnek fizetni, mint a hasonló korú férfiak.

Számos megkülönböztetés fordul elő a bankügyletek során is, számos hitelintézet szó szerint „gyengébb nemként” kezeli a nőket – mutatott rá Diamantopoulou. Terhes nőktől megtagadják például a jelzálogot, részmunkaidőben foglalkoztatottak nem juthatnak ugyanolyan mértékben hitelhez, mint a teljes munkaidőben dolgozó személyek. A nőktől gyakrabban követelik meg kezes vagy zálog felmutatását. Lehetővé kívánják tenni azt is, hogy a közös számlák esetében a feleség neve ugyanúgy első – egyenrangú – helyen szerepelhessen, mint a férjé.

Az egyéb szolgáltatások területén is egyenlő elbánást írnának elő, például kötelezővé tennék az azonos belépődíjak alkalmazását. Nem tiltanák meg ugyanakkor, hogy bizonyos szolgáltatásokat csak az egyik nemnek kínáljanak, tehát maradhatnának például a csak női vagy csak férfi napok a szaunákban. Kikerültek az antidiszkriminációs javaslat hatálya alól a nőket kitiltó magán férfiklubok is, mivel Brüszszelben nyilván senki sem hiszi, hogy például Nagy-Britannia feladná a férfiuralom ilyen bástyáit, amelyek ugyanúgy hozzátartoznak az angolszász tradíciókhoz, mint a fogadóirodák vagy az ebfuttató versenyek. Maradhat a „megkülönböztetés” a fodrásznál is. A szociálisügyi biztos értésre adta, hogy az Európai Unió nem kívánja törvénynyel szabályozni az eltérő hajvágási díjakat férfiak és nők esetében. Tagadta azokat a korábbi híreszteléseket is, hogy tervek lennének a nők szexista és diszkriminatív ábrázolásának betiltására a médiában és a reklámokban. „Ehhez hiányzik a jogalap és a politikai szándék is. Jóllehet a bizottság megítélése szerint még továbbra is sok a közhely és az előítélet, a társadalmi beállítottságot nem lehet egyik napról a másikra törvényi úton megváltoztatni” – mondta Diamantopoulou.

A direktíva előírja az Európai Unió tagállamainak, hogy hívjanak életre panaszhivatalt, amely ügyel a nemek közötti jogegyenlőség betartására. A biztos szerint nem az embereknek kell bizonyítaniuk, hogy diszkriminálják őket, hanem a cégeknek kell bizonyítaniuk, hogy senkivel sem bánnak hátrányosan.

Az új jogszabály döntő abból a szempontból is, hogy az unióban egységesen ugyanazok a játékszabályok legyenek érvényben a vállalatok számára. Egyes tagállamok azért várták az uniós direktívát, mert attól tartottak, hogy ha egyedül lépnek, hátrányt szenved gazdasági versenyképességük a többi tagországhoz képest – jelentette ki Diamantopoulou.

Nem igazolódtak az üzleti élet azon 1991-es aggodalmai sem, hogy az anyasági szabadság bevezetése kárt okoz a gazdaságnak – emlékeztetett. Az Európai Unió szociálisügyi miniszterei várhatóan jövőre vitatják meg a Bizottság egyenjogúsítási javaslatait.

A Reuters szerint a 25-tagúra bővülő unió talán 2005-ben fogadja el az üzleti emancipációt. Ettől számítva két éven belül lépne életbe a nemi diszkrimináció tilalma a bankszektorban, míg a biztosítási szektor hat év átmeneti időszakot kapna. Diamantopoulou szerint az Európai Unió csak minimális normákat írna elő, és az egyes tagországok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnának.