Egy tibeti szent folyóra húzná fel Kína a világ legnagyobb vízerőművét

Az állami terv része az is, hogy 2030-ra az eddigi 20%-ról 25%-ra növeljék a nem fosszilis energiahordozókból előállított áram mennyiségét.

Mindenképpen fontos és előremutató vállalásról van szó, ám ezt részben erősen vitatott lépésekkel szeretné elérni a kínai kormány: a világ legnagyobb vízerőművét egy tibeti szent folyón építenék fel.

A folyó a Tibeti Autonóm Területen folyik át és ez a világ kilencedik legnagyobb vízhozamú folyója. A Jarlung Cangpo 5000 méter fölött ered, ezért a a világ legmagasabban fekvő folyójaként is ismert. Emellett a folyó létfontosságú szereppel bír több tízmillió indiai és bangladesi lakos élelmezésében is.

Kína a Tibeti-fennsík legmélyebb és leghosszabb kanyonjára tervezi felhúzni a 60 gigawatt teljesítményű erőművet. Ez háromszor akkora kapacitással bírna, mint a mostani legnagyobb kínai erőmű. A komoly vitákat kiváltó Három-szurdok-gát építése miatt 1,4 millió embert kellett kitelepíteni.

A tervezett beruházás ellen több érv is szól: a Jarlung Cangpo folyónak fontos spirituális szerepe van a tibeti kultúrában, a helyiek pedig elleneznek bármiféle ipari jellegű építkezést a szent folyón. Egy ekkora gát építése alapjaiban változtathatja meg a környezet ökoszisztémáját, például a Három-szurdok-gát és a hozzá tartozó 630 négyzetkilométeres víztározó gyakoribbá tette a földcsuszamlásokat.

Geopolitikai szempontból is kérdéses a gát építése, mely 30 km-re az indiai határtól lenne felépítve. Így Kína befolyásolni tudná a folyó alsó szakaszán a vízhozamot, mely a bangladesi torkolatnál 10 millió ember életét is megváltoztathatja.

(bl,telex)