Egy nap alatt négy merénylet

Bagdad/Kirkuk/Brüsszel/Washington. Amerikai közlés szerint már két halottja van annak a hétfői robbantásos merényletnek, amelyet amerikai katonák ellen követtek el Bagdadban, a városközpontot a repülőtérrel összekötő autóúton. A robbanószerkezetet ismeretlen személy hajította az amerikai katonák gépjárműkonvoja elé. A katonák tüzet nyitottak a támadóra, és meg is sebezték, de a merénylőnek sikerült elmenekülnie. Egyetlen nap alatt négy különböző merényletet követtek el amerikai erők ellen Irakban, jóllehet komoly veszélyt a szórványos gerillatámadások mindeddig nem jelentettek. Mintegy 180 kilométerre Bagdadtól, Hadiszában egy rövid amerikai konvojt támadtak meg, egy katona ott is meghalt, egy megsebesült. Bagdad külvárosában ugyancsak megölt egy katonát és hármat megsebesített egy feltehető aknarobbanás egy járműoszlop közelében. Bagdadtól északra is gránáttal támadtak egy őrposztra, de ott nem történt sebesülés.

Fallúdzsa településnél tegnap egy amerikai katona és két ismeretlen támadó vesztette életét, hét további katona pedig megsebesült egy tűzharcban, amelyben egy amerikai katonai helikopter is megsérült. A támadók rakétagránátokkal és kézi fegyverekkel lőttek az amerikaiakra, akik Bradley típusú páncélozott járművekről géppuskával és kézi fegyverekkel viszonozták a tüzet. Két támadót megöltek, hatot pedig elfogtak – idézi az amerikai középső parancsnokság közleményét az AP amerikai hírügynökség. Egy amerikai katonai helikopter szállt le a tűzharc alatt, hogy kimentse a sebesülteket, de megsérült, amikor az egyik Brandley figyelmetlenségből nekiment, miközben tüzelőállásba próbált helyezkedni.

Szaddám Huszein volt iraki elnök egyik sógorát, nem pedig a vejét vették őrizetbe a hét végén Tikrítben az iraki amerikai erők – közölte a 4. amerikai gépesített lövészhadosztály szóvivője az észak-iraki Kirkukban. Mint Josslyn Oberle őrnagy elmondta, a diktátor sógorát, Mulhana Hamud Abdul Dzsabart vasárnapra virradóra fogták el Szaddám szülővárosában, a Bagdadtól 175 kilométerre fekvő Tikrítben. A hadosztály parancsnoka, Raymond Odierno vezérőrnagy korábban azt közölte a sajtóval, hogy a férfi a volt elnök veje, később azonban kiderült, hogy Szaddám Huszein sógoráról van szó. Abdul Dzsabart, aki egyébként nem szerepel az amerikai védelmi minisztériumnak azon a listáján, amely az 55 legkeresettebb iraki vezető nevét tartalmazza, a bagdadi nemzetközi repülőtéren lévő gyűjtőtáborba vitték kihallgatásra. Dzsabartnál a katonák 300 ezer dollárt, 6 ezer dollárnak megfelelő iraki dínárt, három AK-47-es géppisztolyt és egy rakétagránátot találtak.

Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter a The Wall Street Journal tegnapi európai kiadásában (WSJE) közölt cikkében kifejtette, hogy Irak társadalmi-gazdasági újjáépítését a megszálló hatalmak fogják kézben tartani, az ENSZ-nek és másoknak csak kisegítő szerepet szánnak. Mint hangoztatta, az amerikai kormányzat nagy reményeket fűz az iraki átalakítás kisugárzó hatásához a térségben, hosszú és buktatókkal tarkított folyamatra számít, amelynek irányát a megszálló hatalmak határozzák meg, a végrehajtásába és az anyagi teherviselésbe viszont más országokat is be akarnak vonni. „Irak mintává válhat abban az értelemben, hogy egy mérsékelt iszlám állam győzhet az iszlám világban manapság dúló szélsőség elleni csatában. Az irakiak maguk fogják felépíteni szabad országukat, amihez George Bush elnök csak a legáltalánosabb kereteket fektette le – egységes állam marad, amely nem fenyegetheti szomszédait és a világot tömegpusztító fegyverekkel, sem saját népét megfélemlítéssel és elnyomással, jogállamban és piacgazdaságban él. Az Ideiglenes Koalíciós Hatóság – vagyis a megszálló hatalom – megkeresi azokat az irakiakat, akik elfogadják ezeket az elveket, és mielőbb helyzetbe hozza őket a minisztériumokban, hogy növelje befolyásukat.” Rumsfeld végül leszögezte: az átmenet idején a koalíciósok gyakorolják a hatalmat, és nem tűrik a helyi hadurakat; az iraki rendőrség kiképzésével biztosítják a rendet és törvényességet.