Egy éve történt az olajkatasztrófa a Mexikói-öbölben

Azonban - ha nem is tűnt el minden az élet az öbölből - az állatok, az emberek és a korábban virágzó gazdaságok továbbra is a túlélésért küzdenek, az olajkút üzemeltetője, a BP  pedig nem sokat segít nekik ebben.

"Borzasztó nagy a szennyezettség, de azért ez nem a világ vége" - fogalmazott Edward Overton, a Louisianai Egyetem környezettudomány professzora az Egyesült Államok történetének legsúlyosabb természeti katasztrófájával kapcsolatban. "Sokan azt gondolták, hogy ez a szerencsétlenség évtizedekre kipusztítja az öböl élővilágát, de közel sem ez a helyzet. Egyik ilyen jóslat sem vált be" - tette hozzá.

Sovány vigaszt jelent ez azoknak az embereknek, akik egész életükben halászatból vagy tengeri állatok tenyésztéséből éltek. Egy jobb évben Louisiana állam part menti vizeiből közel hatezer tonna osztrigát halásznak ki, ehhez képest tavaly fele ennyit sikerült a tenyésztőknek megtermelni. "1950 óta csak ötször fordult elő, hogy 3500 tonnánál kevesebb osztrigát szüreteltünk" - mondta Olivia Watkins, a Lousianai Élővilág és Halállomány Hivatal munkatársa. A BP ígéretet tett, hogy 15 millió dollárral támogatja az osztriga tenyészetek helyreállítását, ám a pénz eddig még nem érkezett meg a gazdaságokhoz.

"Miközben a BP el van foglalva azzal, hogy milliókat költsön az osztrigaipar és a part menti halászatok újjáépítésére vonatkozó ígéreteinek betartását bizonyító hirdetésekre, rengeteg projektet hanyagoltak, amelyek visszaadták volna az osztrigatenyésztők munkáját"- hangsúlyozta Randy Pausina, aki szintén az Élővilág és Halállomány Hivatalnál dolgozik. Meglepő költségekbe verte magát az a svájci cég, a Transocean Ltd is, amelynek a tulajdonában állt a felrobbant fúrótorony: az al-Dzsazíra pánarab hírportál információi szerint a vállalat vezetői több százmillió dolláros jutalmat kaptak tavaly év végén, amiért "biztonsági szempontból a cég történetének legjobb évét" zárták le.

Az osztrigatenyészetek helyreállításán túl a BP - Barack Obama amerikai elnök unszolására - további 20 milliárd dollárt különített el kompenzációs célokra. Eddig 500 ezren jelezték, hogy részesülnének ebből az összegből, amelynek kifizetése azonban évekig is elhúzódhat, mivel a Transocean Ltd és a BP bíróságon szeretné eldönteni, miért melyikük a felelős. A pénz azonban nem minden: "adhatnának akár 500 millió dollárt is, akkor sem lenne elég. Ez nem pénz kérdése, ez az életem. Mindent elvettek tőlem, amit szeretek" - panaszkodott az AFP francia hírügynökségnek egy halász, Dean Blanchard, aki a katasztrófa előtt napi 200 kiló garnélarákot fogott ki a hálójával, most azonban veszélybe került a megélhetése.

Bár a Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a Mexikói-öbölben élő több mint negyven tengeri állatfaj tüzetes vizsgálata után a szakértők kijelentették, hogy az olaj koncentrációja az állatokban százada, sőt egyes esetekben ezrede az egészségügyi határértéknek, a halászok továbbra is aggódnak az olajszennyezettség miatt. S nem alaptalanul. "Az olaj továbbra is ott van és eléri a partjainkat" - állapította meg Dr. Ed Cake tengerbiológus. "A delfinek és a teknősök vizsgálata után kijelenthetjük, hogy valami drasztikusan rossz a tengeri környezetben, amely szerintem ezeknek a gerinceseknek a kipusztulásához is vezethet" - fűzte hozzá.

Az elmúlt hónapokban több mint 290 delfin tetemét sodorták partra a hullámok a Mexikói-öbölben, többségük újszülött vagy halvaszületett volt.  A kicsinyek mind az olajömlés idején fogantak a NOAA adatai szerint. A halál okát azonban még nem állapították meg a hatóságok. "Nem láttunk egyetlen fiatal delfint sem Mississippi és Alabama partjainál az utóbbi időben" - mondta Cake. Az olajömlés miatt drámaian, körülbelül 20 százalékkal lecsökkent a fiatal kékfarkú tonhal-állomány is, pedig ez a hal csak a Mexikói-öböl északi részén tenyészik.

További aggodalomra ad okot, hogy a Georgia Egyetem kutatói tavaly augusztusban megállapították: az olajszennyezés egy részét, főként a tengerfenékről nem sikerült felszámolni és az fenyegetést jelent az ökoszisztémára. Pontos adatok egyelőre nem állnak rendelkezésre erről - ismerte el az egyik kutató, Samantha Joye, aki szerint a hatóságok és a BP egyfajta "amit nem tudsz, az nem fáj" hozzáállást tanúsít az ügyben: "Nincs olaj a felszínen, tehát a probléma meg van oldva. Ez azonban nem igaz".

Mivel egyelőre nagyon kevés idő telt el az olajömlés megfékezése óta, a katasztrófa hosszú távú hatásai nem ismertek. Kérdéses például, hogy milyen hatással lesznek az élővilágra, köztük az emberekre az olaj eltűntetéséhez használt oldószerek. "Nagy kérdés, hogy úgy megmentettünk-e valamit rövidtávon, hogy azután hosszú távon egy másik problémával találjuk szemben magunkat" - magyarázta Larry McKinney, a Texasi Egyetem kutatója. A takarítási munkákban résztvevő emberek nagy része küzd jelenleg olyan egészségügyi problémákkal, amelyeket valószínűleg a vegyszerek okoztak. Louisiana állam egészségügyi hatóságai eddig 451, Alabamában pedig 271 olyan esetről tudnak, akiket az olajömléssel összefüggésben kezeltek. A leggyakoribb tünetek a szédülés, a hányinger, a fejfájás és a nehéz légzés.