Drámai helyzetben a török líra

Ankara. Újabb történelmi mély-pontra zuhant a török líra árfolyama tegnap az ameri-kai–török kapcsolatok elmér-gesedése és a féktelen infláció miatti aggodalmak hatására. A folyamat áttételes hatása-ként egyéves mélypontra gyengült tegnap az euró.

17 éve gyengült annyit legutoljára egy héten belül a török líra, mint most csütörtökön és tegnap, miután a dollárral szemben a török pénz csaknem 20 százalékot zuhant – egy dollárért már 6,50 lírát kellett adni. Az elnök megint a spekulánsokra mutogat, valójában azonban arról van szó, hogy a befektetők tartanak tőle, hogy a török vállalatok egy része nem fogja tudni visszafizetni a devizahiteleit, ugyanis a török gazdasági helyzet egy amerikai–török diplomáciai konfliktus miatt tovább romolhat. Az év elejéhez képest ez összesen 35%-os gyengülést jelent a dollárral szemben – írja a Financial Times. A líra zuhanását a feltörekvő piaci devizák is megérezték, a forint árfolyama az euróval szemben szintén esett. A befektetők szabadulni igyekeztek a feltörekvő piaci devizáktól, és a válságok idején biztos menedéknek számító dollárba, svájci frankba és japán jenbe csoportosították át tőkéjüket.

Erdogan: Allah velünk van

Az abszolút hatalomra szert tevő Recep Tayyip Erdogan török elnök közölte: nem retten meg a Törökország elleni támadástól. „Nekik pénzük van, nekünk pedig népünk és erkölcsünk, és Allah is velünk van” – mondta. A lírán az sem segített, hogy Erdogan tegnap újra háborús retorikával kommentálta a helyzetet, mikor azt mondta, „nem fogjuk elveszteni a gazdasági háborút”. Az elnök arra kérte a törököket, hogy ha van dollárjuk vagy eurójuk, akkor azt adják el, hogy így erősítsék a líra árfolyamát. A líra csütörtökön azt követően kezdett esni, hogy a hírek szerint eredménytelenül végződött az a tárgyalás, ami egy amerikai lelkipásztor házi őrizetbe kerülésének ügyét igyekezett volna elsimítani. Andrew Brunson évtizedek óta Törökországban élt már, de a török ügyészség terrorszervezetek segítésével és az amerikaiaknak való kémkedéssel gyanúsítja. A megegyezés elmaradása miatt nőtt annak az esélye, hogy a letartóztatás miatt az USA újabb gazdasági szankciókat fog életbe léptetni, amit tegnap Donald Trump elnök máris megemlített (acél- és alumíniumcikkek védővámjának emelése).

Európai bankok bajban

A török cégek hiteleinek negyven százaléka devizahitel, a nagy európai bankok közül a spanyol BBVA-nak, a francia Paribas-nak és az olasz UniCreditnek is nagy a törökországi kitettsége, ami így kockázatot jelent az európai bankrendszerre nézve is. E tény kisebb pánikot okozott, ugyanis több mint egyéves mélypontra gyengült az euró tegnap, miután a Financial Times brit gazdasági napilap arról számolt be, hogy a török líra mélyrepülése miatt az Európai Központi Bankot egyre jobban nyugtalanítja az egyes európai bankok erős törökországi kitettsége. Konkrétan a spanyol, a francia és az olasz bankok törökországi kitettsége együttesen meghaladja a 138 milliárd eurót.

Csökkenő tartalékok

Törökország totális árfolyamválságba sodródott, ezért azonnali lépésekre van szükség, hogy a jelenlegi történet ne egy „mini-Venezuela” forgatókönyvvel végződjön – vélik a Nordea Bank elemzői. A bankház helyzetértékelésében kiemeli, most kezd igazán visszaütni az a jelenség, miszerint az elmúlt években egyre nagyobbá váló folyó fizetési mérleg hiányt elsősorban spekulatív célú külső források finanszírozták. Most ezek a szereplők a gazdasági és politikai kockázatok miatt menekülőre fogják, ennek a következményeit láthatjuk. A válsághelyzetre rátesz még egy lapáttal, hogy Törökország devizatartalékai folyamatosan csökkennek, miközben a líra mélyrepülése egyre drágábbá teszi a külső adósság finanszírozását. Az egy éven belül lejáró, így rövid távon megújításra szoruló külső adósság 125 milliárd dollárra rúg, miközben a devizatartalék összege alig 75 milliárd dollárt tesz ki. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) már korábban figyelmeztette a törököket az alacsony devizatartalék miatt, azóta még rosszabbá vált a helyzet. (MTI, Index, Portf.)