Dalai láma: Kína segíthetne a világnak, de az fél tőle

A Károly Egyetem filozófiai tanszékének színültig megtöltött aulájában nem kis meglepetést keltve megjegyezte: bár buddhista szerzetes, de ami a gazdaságelméleteket illeti, nem szocialistaellenes, és "lényegében marxista", főleg azért, mert "ez az elmélet igyekszik igazságosan elosztani a gazdagságot".

"Határozottan leszögezem, hogy leninista nem vagyok" - tette hozzá mosolyogva. Úgy vélekedett, hogy a virágzó országok legnagyobb gondja jelenleg éppen a gazdagok és a szegények közti hatalmas különbség. "Komolyan el kell gondolkodnunk azon, hogyan lehetne ezt a különbséget csökkenteni, s hozzájárulni a korrupció visszaszorításához" - húzta alá.

A dalai láma szerint - aki Peking ellenkezése ellenére évtizedek óta az egykoron önálló Tibet jelképe - Kínának nagyon hasznos lenne, ha az országban megerősödne a demokrácia, betartanák az emberi jogokat, és érvényesülne a szólásszabadság.

"A kormány a felmerülő problémákra elnyomással felel. A problémák azonban csak a felszínről tűnnek el, alatta egyre növekednek" - hívta fel a figyelmet a dalai láma, aki Václav Havel volt cseh államfő és emberi jogi harcos meghívására tett látogatást Prágában. Havel és a dalai láma szombaton délután találkoztak.

"Sok ázsiai barátom csodálja a kínaiakat, de rendszerük miatt fél tőlük. A félelem bizalmatlanságot szül, a bizalmatlanság pedig gátja a tiszteletnek. Kínának arra van szüksége, hogy kivívja a világ elismerését. A tisztelet azonban csak a bizalmon alapulhat, az pedig a becsületességen és az igazmondáson" - mondta a dalai láma.