<p>Csehország huszonöt katonát és szárazföldi műszaki eszközöket küld, Lengyelország pedig egy helikoptert küldött Magyarországra, hogy segítsen a schengeni határ őrzésében - jelentette be hétfőn a cseh védelmi miniszter, illetve a lengyel határőrség szóvivője.</p>
Csehország katonákat, Lengyelország helikoptert küld Magyarországra
Prága/Varsó |
Martin Stropnicky, a cseh védelmi tárca vezetője arról számolt be, hogy a katonák két hónapig, a tervek szerint október 15-től december 15-ig lesznek Magyarországon. "Az Európai Unió egyre több politikusa beszél a külső schengeni határok védelmének a megerősítéséről. Mindnyájan azonban szemérmesen hallgatnak arról, hogyan kellene ezt megtenni. Mi nem fogunk várni, és azonnal segítünk a magyaroknak" - szögezte le a miniszter. Stropnicky tájékoztatása szerint Csehország további több tucatnyi katonát és rendőrt is kész Magyarországra küldeni, akik segítenének a schengeni határ őrzésében. A részleteket Milan Chovanec belügyminiszter a visegrádi országok belügyminisztereivel fogja megbeszélni Luxemburgban. "Készen állunk kiküldeni embereinket Magyarországra, ezt a magyarok kérik, mi csak arról fogunk tárgyalni, hogy ez a segítség milyen mértékű legyen" - mondta Chovanec újságíróknak. Megismételte korábbi kijelentését, miszerint Csehország akár több mint száz katonát és rendőrt is kész küldeni Magyarországra, megfelelő műszaki eszközökkel. "Például olyan eszközökkel, amelyekkel éjszaka is jól látható, ellenőrizhető a határ" - jegyezte meg. Joanna Rokicka, a lengyel határőrség szóvivője azt közölte hétfőn, hogy országa egy helikoptert küldött Magyarországra a magyar-horvát határvédelem megerősítésére. Az illetékes elmondta, a helikopter nyolcfős legénységgel és egy összekötő tiszttel a fedélzetén Magyarországra érkezett szombaton. A péntekig tartó misszió része az uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) által a migrációs nyomás megoldására tett erőfeszítéseknek. Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország belügyminiszterei október 8-án Luxemburgban, az uniós belügyi találkozó előtt különtárgyalásokat folytatnak a Magyarországnak nyújtandó további támogatásokról. A horvát belügyminiszter arról beszélt hétfőn, hogy a migránsok számára kialakított folyosó Magyarország felé továbbra is rendben működik, azon híresztelések ellenére, hogy Magyarország lezárhatja Horvátországgal közös határát. Ranko Ostojic a hét végén többször is elmondta: amennyiben Magyarország a jövőben nem engedi be a migránsokat területére, Szlovénia felé irányítják őket. Erről "operatív szinten" már megállapodás született a szlovénekkel - mondta. Ugyancsak hétfőn a Frontex arra kérte az európai uniós tagállamok vezetőit, hogy bocsássanak rendelkezésre 775 további határőrt a migrációs nyomás kezelése érdekében. Az újonnan alkalmazandó határőrök elsősorban a görög és szicíliai határvédelmi egységeket segítik majd a vízi úton érkező migránsok regisztrálásában, de egy részük az unió szárazföldi határainak védelmében is részt fog venni - közölte az AFP-vel Eva Moncure, az ügynökség szóvivője. A 775 új határőr érkezésével a Frontex létszáma a hatszorosára növekedne a térségben, és elérné a 920 főt. A Bild című német lap azt írta hétfői számában, hogy akár 1,5 millió menedékkérő is érkezhet idén Németországba, a menekültügyi ellátórendszer pedig összeomolhat egy nem nyilvános kormányzati előrejelzés szerint. A bizalmas minősítésű dokumentum alapján a berlini vezetés azzal számol, hogy októbertől az év végéig újabb 920 ezer menedékkérő érkezhet az országba. A migrációs nyomás tovább emelkedik az utolsó negyedévben, az illegális határátlépések száma naponta hét- és tízezer között alakulhat. A menedékkérők nagy száma rendkívüli teher az elhelyezésükért, ellátásukért felelős tartományoknak és önkormányzatoknak, és az ellátórendszer összeomlása fenyeget - áll a belső használatra készült prognózisban, amely szerint már szinte lehetetlen beszerezni lakókonténereket és mobil tusolókat, WC-ket. A dokumentum szerint változik a menedékkérők tömegének összetétele. Az év közepéig még a Nyugat-Balkánról származók alkották a legnagyobb csoportot - az összes kérelmező mintegy 40 százalékát -, az utóbbi időszakban viszont arányuk folyamatosan csökken, és egyre többen érkeznek háborús övezetekből, főleg Szíriából, Irakból és Afganisztánból. Nekik a nyugat-balkániakkal szemben jó esélyük van a menekültstátus megszerzésére. Harald Neymanns német belügyi szóvivő sajtótájékoztatóján később azt mondta, hogy nem tudja megerősíteni a Bild beszámolóját. Kiemelte: nem tűnik megalapozottnak a lapban ismertetett becslés, egyebek között azért, mert az őszi-téli hónapokban az időjárás miatt jellemzően csillapodnak a menekülthullámok. A görög-török uniós külső határ védelmének erősítéséről zajló tárgyalások eredményeként is csökkenhet az EU-ba érkező menedékkérők száma - tette hozzá, utalva Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfői brüsszeli tárgyalásaira. Georg Streiter helyettes német kormányszóvivő hozzátette: nem ismer ilyen dokumentumot, és nem ismer senkit a kormányban, aki tudna annak létezéséről. Ugyanakkor meglehet, hogy valamely kormányzati intézményben valóban készült hasonló elemzés, és előfordulhat, hogy "pecsét is van rajta" - tette hozzá a tisztségviselő. A berlini kormány a legutóbbi, augusztusban kiadott hivatalos, nyilvános előrejelzés szerint 800 ezer menedékkérő érkezésével számol. Az prognózist már háromszor módosították, mindig fölfelé. Úgy tudni, hogy újabb előrejelzést már nem adnak ki, mert attól tartanak, hogy azt is "meghívólevélként" értelmezhetik azokban a térségekben, amelyekből a legtöbb menedékkérő indul Németország felé.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.