Cseh miniszter: az EU-alapok pénzei az energetikai válság megoldására is felhasználhatók

„Az Európai Unió és az uniós alapok általában hozzájárulhatnak a jelenlegi energetikai válság megoldásához. Lényegében ez már most is folyik” – mondta Ivan Bartoš újságíróknak a sajtótájékoztatón. Konkrét példaként az építkezések szigetelésének javítását és az épületek fűtési projektjeit említette.

A szakminiszterek a pénteki informális találkozón elsősorban a jövővel foglalkoztak, hogy milyen irányba fejlődjön a szervezet kohéziós politikája – fejtette ki Bartos. Az uniós pénzek felhasználásának további példájaként azoknak a projekteknek a befejezését említette, amelyek a magas infláció miatt kerültek bajba.

Kiemelt figyelmet szenteltek a miniszterek a váratlan és előreláthatatlan események, például a természeti katasztrófák, járványok vagy háborúk következményeinek felszámolásakor szükséges együttműködésnek. Ezzel összefüggésben került szóba az ukrajnai háború következményeinek felszámolása is.

„A kohéziós alapok pénzeinek elosztásakor nagyobb rugalmasságra és gyorsabb ügyintézésre van szükség. Ebben egyetértés volt” – szögezte le a cseh politikus.

A tárgyalásokon részt vett Elisa Ferreira, az Európai Bizottság kohézióért és reformokért felelős főbiztosa, az Európai Parlament és néhány más uniós intézmény képviselői is.

Az EU-tagországok kohézióért felelős minisztereinek tanácskozását azért tartották Prágában, mert ebben a fél évben Csehország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A hét első felében a cseh fővárosban tárgyaltak az uniós tagországok védelmi és külügyminiszterei is.