Cseh kormányfő: az EU-tagság hosszú távon jólétet biztosít Csehországnak

„A közös piacnak köszönhetően gazdaságunk és a jólét növekszik. Az áru, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának jótékony hatását naponta érezzük” – szögezte le a kormányfő.

Csehország hivatalosan 2004. május 1-jén lett további kilenc országgal – köztük Magyarországgal – együtt az Európai Unió tagja.     

Petr Fiala szerint az uniós tagság kedvező hatása Csehországban minden területen látható.

A tagállamok jóléte két tényező, a biztonság és a versenyképesség biztosításának függvénye – állapította meg a kormányfő. Leszögezte, hogy mind a biztonság, mind a versenyképesség biztosítása „állandó odafigyelést” igényel.

Petr Fiala fontosnak nevezte az idei európai parlamenti választásokat. A felelős politikusoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében – jelentette ki –, hogy „megvédjék az uniós együttműködés alapjait a populizmus és a szélsőségességek ellen”.

A konferencián felszólaló négy eddigi cseh EU-biztos egyaránt úgy vélekedett, hogy szükség van az európai intézmények reformjára, különösen ha sor kerül az EU további bővítésére.

Felszólalásában mind a négy biztos a tagállamok vétójogának korlátozása vagy eltörlése mellett emelt szót. Vladimír Spidla szerint a világ gyorsan változik, és az uniós intézményeknek is meg kell felelniük a kor kihívásainak. Věra Jourová, az átláthatóságért és az értékekért felelős jelenlegi biztos szerint széles körű vitára van szükség ebben az ügyben.

„Valamilyen módon meg kellene határozni egy szűk, kulcsfontosságú, megoldásra váró egzisztenciális problémakört, és ha ezekben egy állam vétójogot akarna érvényesíteni, akkor bizonyítania kellene a nagyon erős nemzeti érdekeit” – vélekedett.

Pavel Telička arra hívta fel a figyelmet, hogy a vétójog fenntartása nemcsak a problémák megoldását hátráltatja, de sok kockázatot is rejt magában, „és gyakran ellentétes a cseh nemzeti érdekekkel”.