CSALÁDTAGOK

A volt jugoszláv tagköztársaságok közül Szlovénia került ki a polgárháborúból a legszerencsésebben, egyedül kapott közülük meghívót a NATO-ba és az Európai Unióba. A frissen csatlakozott tagországok közül Szlovénia gazdasága a legfejlettebb. A szlovén GDP megközelíti az uniós átlag 75%-át. Szlovénia a legiparosodottabb és legfejlettebb területe volt Jugoszláviának, és politikai szempontból is a legliberálisabb térsége volt a szövetségnek. Az államszocialista gazdaság lebontása és a kapitalizmusra való átállás gyakorlatilag zökkenőmentesen zajlott le.

Szlovénia területe 20 ezer négyzetkilométer, lélekszáma 2 millió, fővárosa Ljubjana. Társadalmi rendje köztársaság, a köztársasági elnököt öt évre közvetlenül választják. A függetlenség óta Szlovéniának alapvetően stabil kormányai voltak.

A szlovén parlamentnek (drzavni zbor) 90 tagja van. Egyéni körzetből és pártlistáról is lehet mandátumot szerezni, összesen nyolcvannyolcat. A maradék két helyre az olasz és a magyar kisebbség delegálhat egy-egy képviselőt. A parlament mellett működik egy második kamara is (drzavni svet), melynek tagjait az önkormányzatok és különböző érdekvédelmi szervezetek jelölik ki.

A szlovénok ősei a VI. században telepedtek le a mai állam területén. Az avarok uralma után a mai Szlovénián több hatalom osztozott, 1918-ig tartott az osztrák-magyar felügyelet, ekkor Szlovénia egyik alapítója lett a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságnak, mely 1929-ben alakult át Jugoszláviává. Szlovénia már jugoszláv tagköztársaságként is liberálisnak számított. A társadalom érzékeny volt az emberi-jogi kérdésekre, itt kezdték meg a titóista rendszer lebontását, a pluralizmus, a többpártrendszer bevezetését. Ljubljana javasolta, hogy Jugoszláviát a független államok szövetségévé alakítsák át, ám a konföderalista ötletet Belgrád, a hadsereg és a kommunista párt keményvonalasai elvetették. 1991-ben Szlovénia Horvátországgal együtt kikiáltotta függetlenségét. A belgrádi vezetés csak erőtlen kísérletet tett Szlovénia tartóztatására, és Horvátországgal és Boszniával ellentétben itt nem folyt évekig háború, csupán tíz napig tartott a függetlenségért vívott harc.

Az ország gazdag ásványi anyagokban, természeti értékekben, tengerpartja nyugodt, szép és kedvező árfekvésű. Szlovénia tájai nagyrészt dombosak, az ország területének több mint 90%-a 300 méterrel a tengerszint felett fekszik. Az ország 43%-a mezőgazdasági terület – szőlőültetvények, szántók – a maradék terület pedig erdővel borított. A partvidék legszebb része Fiesa, tiszta, homokos partjával és sötétkék vizével csábítja a fürdőzni vágyókat.

A szlovén konyhát a szomszédos országok ízei erősen befolyásolják. Ezt igazolja 3 nagyon jellegzetes ételük, a klobasa (kolbász), a zavitek (rétes) és a dunajski zrezek (bécsi szelet). A hagyományos ételeket a gostilnákban (kisvendéglőkben) készítik a legízletesebben. A helyi vörös és fehérborok finomak, de kedvelt még a zganje (brandy) és sör is. (nu.hu, euroinfo.hu)