Csaknem egymillió menedékkérelmet nyújtottak be az EU-ban tavaly

A máltai központú uniós ügynökség közlése szerint a menedékjog iránti kérelmek kiugró száma részben a koronavírus-járvány visszaszorítását célzó intézkedések feloldásának, valamint a világban többfelé folytatódó konfliktusoknak és az élelmiszerellátás bizonytalanságainak tudható be.

Az okok között sorolták továbbá a bevándorlók EU-n belüli szabálytalan továbbutazásaiból származó újbóli regisztrációkat, valamint a vízummentességet élvező országokból legálisan érkezett állampolgárok jelentős számban beadott kérelmét.

A jelentés szerint tavaly a legtöbb, 132 ezer menedékjog iránti kérelmet szíriai álampolgárok adták be, majd pedig az afgán állampolgárok (129 ezer). Továbbra is kérelmezők legnagyobb csoportját ezen két ország állampolgárai alkotják, akik lényegesen több kérelmet nyújtottak be tavaly, mint 2021-ben, megelőzve a 2016-os adatokat is.

Az uniós menekültügyi ügynökség emlékeztetett: a közelmúltban országspecifikus iránymutatást adott ki Szíriáról és Afganisztánról, amelyben következtetései alátámasztják a szíriai állampolgárok védelmi szükségleteit, és egyebek mellett megállapítja azt is, hogy a tálibok által az afgán nőkkel szemben alkalmazott korlátozások üldöztetésnek minősülnek.

Közölték továbbá, a tavalyi adatok szerint több mint kétszeresére nőtt a török kérelmezők (55 ezer) száma is, akik a kérelmezők harmadik legnagyobb csoportját alkották. A török állampolgárokat a venezuelaiak (51 ezer), a kolumbiaiak (43 ezer) követték, akik körülbelül háromszor annyi kérelmet nyújtottak be tavaly, mint 2021-ben. Megjegyezték, hogy az elmúlt éveket vizsgálva egyetlen ország állampolgárai körében sem regisztrálták a menedékkérelmek számának jelentős csökkenését. Növekedett ugyanakkor a bangladesi (34 ezer) és a georgiai (29 ezer), az indiai (26 ezer), a marokkói (22 ezer), a tunéziai (21 ezer), az egyiptomi (15 ezer), a moldovai (8300) és számos más ország kérelmezőinek száma is – közölték.

A nemzetközi védelmet biztosító menedékjog iráni kérelmek elismerési aránya 40 százalékos volt az EU-ban tavaly, ami 21 százalékkal meghaladta a 2021-es adatokat. Az elismerések főként a szíriai, a fehérorosz, az ukrán, az eritreai, a jemeni és a maláj állampolgároknak kedveztek. Ezzel szemben a korábbi évek adataitól az elismerési arány elmaradt a többi között India, Észak-Macedónia, Moldova, Vietnám, Tunézia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia és Nepál állampolgárai esetében – írták.

Közölték továbbá: tavaly több mint ötmillió ukrajnai állampolgár érkezett az EU területére, akik közül mintegy 4,2 millió menekült kért és részesült az unió által biztosított átmeneti védelemben. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz. Emellett uniós tartózkodást biztosít az Ukrajnából menekültek számára anélkül, hogy menekültügyi eljáráson kellene átesniük.