„Csak választási koalíció válthatja le a Fideszt”

2010 előtt szinte napirenden voltak az utcai tömegmegmozdulások Budapesten. Jelenleg az a helyzet, hogy többen voltak a békemeneten, a kormány melletti szimpátiatüntetésen, mint bármelyik ellentüntetésen. Ez azt jelenti, hogy a többség elégedett?

Az, hogy a békemenetre fizetett tüntetőket és fizetett forradalmárokat küldött a kormány, nem azt mutatja, hogy mekkora szimpátiával néznek az emberek a kormány tevékenységére. A 2006-os eseményekkel kapcsolatban pedig szervezett zavargásokról beszélhetünk.

A politikai hírek azért eljutnak a többséghez.
Jelenleg sajnos sajtószabadságról sem beszélhetünk Magyarországon, ugyanis a közmédiák mellett még a kereskedelmi tévék sem sugároznak olyan híreket, amelyek a politikai valóságot tükrözik, vagy egyáltalán nem sugároznak politikai híreket. Egy hazug propagandagépezet próbálja az emberek elől eltakarni a valóságot, így a tömegek sokkal kevésbé mozgósíthatók tüntetésekre.

Ez így lesz 2014-ig?
A kormány elhibázott gazdaságpolitikájának hatásait kezdik a saját bőrükön érezni az emberek, ezért egyre több megmozdulást tudunk szervezni. Annak ellenére, hogy kemény fagyok voltak, majdnem minden napra jutott tiltakozó akció. A tavasz pedig forró lesz, a mi felelősségünk pedig az, hogy mederbe tereljük ezeket a tüntetéseket, és megpróbáljunk alternatívát nyújtani az embereknek. Mert addig nem érdemes leváltani az Orbán-kormányt, amíg nem tudunk helyette kínálni valami jobbat az embereknek.

Elegendő erre a 2014-ig hátralevő két év?
Elégnek kell lennie, de előrehozott választások is lehetnek. A társadalmi elégedetlenség ugyanis nő, és ha elér egy szintet, akkor az emberek kikényszeríthetik az előrehozott választásokat.

Mi volt a döntő momentum a Magyar Szolidaritás Mozgalom megalapításánál? A kormány melyik döntése volt az, amikor azt mondták, betelt a pohár?
Tavaly kezdődtek a szakszervezetek tüntetései, válaszként a kormány intézkedéseire. Amikor leültünk Orbán Viktor miniszterelnökkel és Pintér Sándor belügyminiszterrel, akkor derült ki, hogy a megszorító intézkedések az összes korengedményes nyugdíjast érinteni fogják. Közben a kormány azt deklarálta, hogy ez csak a rendvédelmi szerveknél dolgozókat érinti majd.

Magyarország nincs könnyű gazdasági helyzetben, ilyenkor általában jönnek a megszorítások. El lehetett volna ezeket kerülni?
A baj az, hogy a járadékokat visszamenőleges hatállyal vették el az emberektől, és kivették az alkotmányból is, hogy jár az arra jogosultaknak. Így bármikor megvonhatják a járadékokat, ez pedig óriási létbizonytalanságba sodort rengeteg embert. Legalább ekkora probléma, hogy ellehetetlenítették a sztrájkjogot, az új munkatörvénykönyvvel pedig kiszolgáltatottá tennék a munkavállalókat. Most már bizalomvesztés ürügyén mindenkit ki lehet rúgni a közszférából, nem kell különösebb indoklás. Ezzel párhuzamosan elindult a demokratikus rendszer leépítése is.

Ön nemrég még szakszervezeti vezető volt. Miért alapították a Szolidaritást?
Magyarországon a szakszervezetek nem akarnak politizálni, a kormány döntései ellen viszont csak politikai úton lehet fellépni. Ezért kellett egy civil tömegmozgalom, amely gyorsan tud reagálni. A kétharmados többségű parlament ugyanis egyik napról a másikra tud olyan törvényeket módosítani, amelyek nagyban befolyásolják az életünket.

Gondolkodnak abban, hogy párttá alakulnak?
A Magyar Szolidaritás Mozgalom nem párt, nem is szakszervezet, hanem tömegmozgalom. Eldöntöttük, hogy nem alakulunk párttá, annak ellenére sem, hogy nem csak a munkavállalók érdekében kívánunk fellépni. A cél, hogy egy jobb Magyarországot hozzunk létre, és leváltsuk az Orbán-kormányt, amely gyakorlatilag leépítette a jogállamiság ketereit. Szeretnénk, ha megszűnne az a kettéosztottság Magyarországon, amelynek következtében megbélyegeznek embereket amiatt, hogy jobb- vagy baloldali meggyőződésűek, és ezért családok, barátságok mennek tönkre.

Mit szólnak ehhez a választók?
Az elmúlt húsz év eseményei miatt rengetegen kiábrándultak a politikai elitből. Mi azt szeretnénk, ha az emberek nem zárnák magukra az ajtót, hanem aktivizálnák magukat.

Viszont ha a Szolidaritás nem akar párttá alakulni, de érdemi változást akar elérni, előbb-utóbb be kell sorakoznia valamelyik párt mögé. Melyek jöhetnek szóba?
Az új választási törvény arra ösztönzi az ellenzéki párokat, hogy közös listán induljanak, csak így tudják leváltani a Fideszt. Választási koalíciónak kell létrejönnie. Ha azt látjuk, hogy nem sikerül széles körű összefogást létrehozni, akkor nem zárkózunk el a pártalapítástól. Más pártok mögé semmiképp nem állunk be.

Viszont az összefogás nélkülük nem lehetséges.
Igen, csak nem mindegy, hogy új erőként kellő súllyal veszünk részt egy választási koalícióban, vagy beállunk valaki mögé. Ha nem lesznek előrehozott választások, akkor elképzelhető a pártalapítás. Jelenleg mozgalmunk országos struktúrájának kiépítése folyik.

Ki lehet az ellenzék vezéralakja a következő választásokon? Korábban Gyurcsány Ferenc, Bokros Lajos és Bajnai Gordon nevét emlegették.
Gyurcsány Ferenc nem alkalmas integráló személynek, egy szűk körben népszerű, de az emberek jelentős része teljes mértékben elutasítja. Bokros Lajos megítélése szintén kettős, sokan emlékeznek még a Bokros-csomagra. És annak ellenére, hogy akkor annak köszönhetően lábaltunk ki a válságból, sokan negatívan tekintenek rá. Bajnai Gordon már inkább alkalmas, az ő nevéhez nem kötődnek botrányok. Bajnai egyébként még nem döntötte el, hogy beszáll-e a politikai ringbe.

Ő egyesítheti az ellenzéket?
Hogy a Szolidaritás mozgalom számára elfogadható személy-e, azt még korai lenne megmondani, még sok víznek le kell folynia a Dunán ahhoz, hogy kiderüljön, van-e olyan politikai erő, amely mögé be kívánunk sorakozni.

A következő választásokon a határon túli magyar állampolgárok is szavazhatnak. Nem tartanak az ellenzéki körök attól, hogy ezek a szavazatok dönthetik el a következő választásokat a Fidesz javára?
Szerintem a 2004-es népszavazás rosszul végződött, meg kellett volna adni a magyar állampolgárságot a határon túliaknak. Jó döntésnek tartom, hogy ezt nemrég engedélyezték, ugyanakkor a választójog megadásával nem értek egyet. A kormány döntéseinek levét azok isszák meg, akik Magyarországon élnek. Ha ebbe az egészbe olyanok is beleszólhatnak, akik nem itt fizetnek adót, akkor az olyan, mint a pályán kívüli szurkolás, a lelátóról való bekiabálás, hogy mi is történjen a pályán. Ez érvényes azokra a magyarokra is, akik nem a határon túl születtek, de jelenleg máshol élnek és máshol adóznak.

Nem fordul a közhangulat a határon túliak ellen?
Míg az állampolgárság megadását pozitívan fogadták, úgy gondolom, a választójog megadása nem tesz jót az anyaországi és határon túli magyarok viszonyának.