Charles Michel: Az EU további biztonsági megállapodásokat köt Ukrajnával

Az uniós tagállamok vezetőit tömörítő testület elnöke Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel közösen adott sajtónyilatkozatot. Michel üdvözölte a csatlakozási tárgyalások minapi megkezdését Ukrajnával. „Ez az ukrán nép politikai akaratát tükrözi, és Ukrajna elkötelezettségét a csatlakozáshoz szükséges reformok végrehajtására" – jelentette ki.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Kijevnek több katonai és pénzügyi támogatásra van a szüksége az ellene Oroszország által indított háborúban. Mint mondta, fontos döntést hozott az EU azáltal, hogy a zárolt orosz vagyonból származó jövedelmet Ukrajnának ajánlotta fel, és G7-partnereivel együtt dolgozik egy további 50 milliárd eurós csomag biztosításán is.

„Úgy gondolom, rendkívül fontos jelezni, hogy nem ijedtünk meg Oroszországtól, mert tudjuk, hogy az ukránok a jövőjük, a mi és gyermekeink jövője védelmében harcolnak" – emelte ki.

Zelenszkij elnök „történelmi eredménynek" nevezte az Ukrajnával folytatott uniós tagsági tárgyalások hivatalos megkezdését. „Hosszú ideje vártunk erre (...), ez nagyon fontos mindannyiunk számára Ukrajnában" – hangsúlyozta.

Az ukrán elnök szerint a következő hónapokban gyorsan meg kell tenni a „következő lépéseket" a békepárbeszéddel kapcsolatban. „Nincs sok időnk, mert rengeteg sebesültünk és halottunk van a csatatéren, az állampolgárok pedig szenvednek. Nem akarjuk, hogy ez a háború évekig tartson" – hívta fel a figyelmet.

Zelenszkij felszólította az nemzetközi közösséget, hogy terjesszenek elő egy közös béketervet „egy második békecsúcs" céljából. Ugyanakkor azt is hozzátette, hogy jelenleg nincs kapcsolat Kijev és Moszkva között, mert az orosz félnek nincs béketerve, „csak az fontolgatják, hogyan folytassák tovább a háborút".

Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő úgy nyilatkozott, hogy a csúcson a vezetők és az ukrán elnök aláírják a biztonsági kötelezettségvállalásokról szóló megállapodást, amely kiterjed a katonai, a pénzügyi és a diplomáciai területre, és az Oroszország által befagyasztott eszközökből származó források átirányítását szolgálja. Borrell arról is beszélt, hogy Európa nem fektetett be eléggé a védelembe. Mint mondta, a hiányokat bepótolni nem lesz könnyű, mert sem a tagállamok, sem az Európai Unió nem rendelkezik elegendő forrással ahhoz, hogy nagy lépéseket tegyen ezen a téren.

„Amikor kitört az ukrajnai háború, ráeszméltünk, hogy a katonai készleteink hiányosak, kívülről kell megvásárolnunk a védelmi készleteink majdnem 75 százalékát. Ez nem fizethető meg. Egy geostratégiai szereplő nem járhat el így" – figyelmeztetett.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök érkezésekor kiemelte, Oroszország és Fehéroroszország fegyverként alkalmazott illegális migrációs taktikája nagy problémát jelent az EU számára.

Hangsúlyozta, hogy fontos a védelem Oroszország és támogatója, Fehéroroszország esetleges agressziójával szemben, de hozzátette, hogy nem csak katonai fenyegetésről van szó.

„Van ez a nagyobb problémánk is, Fehéroroszország és Oroszország fegyveres illegális migrációs taktikája, amely igazán súlyos fenyegetés nemcsak Lengyelország és a balti államok számára" – hívta fel a figyelmet. A lengyel miniszterelnök észt, lett és litván kollégájával együtt csütörtökön felhívással fordult az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökéhez, kérve, hogy a résztvevők támogassák az EU Oroszországgal és Fehéroroszországgal közös külső határainak megerősítését.

Olaf Scholz kancellár érkezési nyilatkozatában felhívta a figyelmet: az EU-nak több pénzt kell adnia a nagyszámú ukrán menekültet befogadó országoknak, mint például Németország. Közölte, hogy lengyel és cseh kollégájával, Donald Tuskkal és Petr Fialával közös levelében ezzel összefüggésben felhívást intézett Ursula von der Leyenhez, az Európai Bizottsági elnökéhez. „Ez a három ország fogadta be a legnagyobb arányban az ukrán menekülteket, ezért kollégáimmal együtt úgy vélem, hogy most itt az ideje meghozni azt a döntést, hogy Európa külön pénzügyi támogatást nyújt ezeknek az országoknak egyebek között a szociális ellátás, a szakképzés, a nyelvtanfolyamok finanszírozására" – emelte ki.

Giorgia Meloni olasz miniszterelnök azon kritikájára, hogy az Európai Parlament három fő képviselőcsoportja a hét elején úgy állapodott meg a fő uniós tisztségek betöltéséről, hogy kihagyta Meloni frakcióját, a konzervatív ECR-t, Scholz azt válaszolta: „megkönnyítettük a döntés meghozatalát, mert az Európai Tanácsnak is olyan javaslatot kell tennie, amely számíthat a parlamenti többségre". Hozzátette azonban, hogy erről „gondosan és tisztességesen" fognak vitázni, mert mind a 27 tagállam álláspontja fontos.

Ezzel a kérdéssel összefüggésben Donald Tusk lengyel miniszterelnök is megerősítette, hogy a megállapodás „a folyamat megkönnyítését szolgálta".

„Néha szükség van egy konkrét politikai platformra, hogy megkönnyítsük a folyamatot, de a végső döntést a 27 tagállam vezetője hozza meg" – jelentette ki.