Charles Michel: az EU stabilitást akar elérni a Földközi-tenger keleti medencéjében

Michel elmondta, az Európai Unió és tagállamai érdekeinek védelmére a megbeszélésen számos lehetőség terítékre kerül. Az unió azonban a lehető legpozitívabb hozzáállással kívánja kialakítani álláspontját arról, milyen kapcsolatot kíván ápolni az EU és a világ szóban forgó között.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió el akarja kerülni a feszültség növekedését a Földközi-tenger keleti medencéjében. Az EU-török kapcsolatok tekintetében konstruktív együttműködést kell elérni Ankarával – húzta alá.

 Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy noha az EU és Anakara kapcsolata „nagyon összetett”, az Európai Uniónak jelentős érdeke fűződik egy valóban konstruktív kapcsolat kialakításához Törökországgal.

„Partnerek vagyunk a NATO-ban, és függünk egymástól a migráció tekintetében, az EU ugyanis támogatást ad Törökországnak a befogadott menekültek kezeléséhez” – fogalmazott.

A Kínával fenntartott kapcsolatokról a német kancellár azt mondta, hogy kiemelt fontosságú a klímavédelem terén folytatott együttműködés. Emellett a beruházásvédelmi megállapodásra léthozatalát célzó tárgyalások felgyorsítására kell összpontosítani, de nem szabad megfeledkezni az emberi jogok valamint a hongkongi helyzet kérdéséről sem.

Emmanuel Macron francia elnök érkezésekor aláhúzta, a „szolidaritás Görögországgal és Ciprussal nem alkuképes”. Hozzátette, az uniónak meg kell találnia a módját annak, hogy újra előremutató párbeszéd jöjjön létre Törökországgal.

Kijelentette: biztos információ vannak „dzsihadista csoportok szíriai harcosainak” jelenlétéről Hegyi-Karabah térségében, az Örményország és Azerbajdzsán között szeptember 27-én kirobban konfliktus színhelyén. Ez a súlyos tény megváltoztatja a helyzetet – emelte ki.

Kijelentette azt is, „semmi sem ejtheti túszul” a koronavírus okozta gazdasági válságból való kilábalást segítő helyreállítási tervet. A jogállamiság kérdését illetően Franciaországnak kész szövege van, amelyet a tagállami vezetők júliusi csúcstalálkozójukon már megvitattak. „A munkát most az Európai Parlamenttel kell folytatnunk. Ezt a kérdést komolyan vesszük” – tette hozzá Macron.

Nikosz Anasztasziadisz, Ciprus elnöke egységes és határozott uniós válaszra szólította fel az uniós tagországok vezetőit a Törökországgal kialakult konfliktus tekintetében.

„Arra számítok, hogy az Európai Tanács határozott álláspontot fog kialakítani, amely véget a konfliktusnak” – fogalmazott.

Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök azt mondta, „bátor és őszinte beszédet vár az uniós vezetőktől a tekintetben, hogy az EU milyen kapcsolatot akar valójában kialakítani Törökországgal”. Véleménye szerint a török fellépés nemcsak két uniós tagállam – Görögország és Ciprus – szuverenitását sértik, hanem Európa földközi-tengeri geopolitikai érdekeit is.

Mark Rutte holland miniszterelnök újságíróknak nyilatkozva azt mondta: fontos, hogy az Európai Tanács megállapodásra jusson a Fehéroroszország elleni szankciók bevezetéséről. Szavai szerint az uniós tagállamok vezetőinek az elkövetkező órákban el kell érniük, hogy Ciprus jogos aggodalma ellenére a Törökország és a Fehéroroszág ellen tervezett szankciókat az unió külön válassza, és mihamarabb megállapodásra jusson a Minszk elleni megszorító intézkedések bevezetéséről.

Azt is jelezte, hogy kész blokkolni az unió 2021 uráni hétéves költségvetésnek és a koronavírus okozta gazadási károk helyreállítását célzó csomagjának elfogadását, ha nem teljesülnek a kifizetések és jogállami kritériumok összekapcsolását célzó holland követelések. Az uniós pénzek kifizetésének feltételeiről szóló német kompromisszumos javaslat „még nincs azon a szinten, ahol szeretnénk” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy Hollandia vétót emel-e, ha követelései nem teljesülnek, Rutte azt mondta: „minden megtörténhet, de ezt senki sem akarja”. Kifejtette, a holland parlament csak akkor hajlandó beleegyezését adni a költségvetési és helyreállítási csomag elfogadásához, ha előtte „szigorú jogállamisági mechanizmus” jön létre.

Sebastian Kurz osztrák kancellár további szankciókat követelt Törökországgal szemben a földközi-tengeri földgázmezők miatt kialakult vita és Ankara menekültügyi fenyegetései kapcsán.

Kurz kijelentette, hogy az idegen felségvizeken végzett próbafúrások Görögország és Ciprus ellen irányuló, egyértelmű nemzetközi jogi jogsértést testesítenek meg. Hangsúlyozta, hogy szót emel a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása érdekében.

Az osztrák kancellár kijelentette: nem lehet tovább eltűrni Törökország fenyegetéseit, amelyek szerint több menekültet enged át az Európai Unió irányába.