Bűnösnek találta Dzsohar Carnajevet az esküdtszék

A 21 éves vádlott több rábizonyított vádpont alapján is halálra ítélhető: a 30-ból 17 adhat alapot erre. Arról, hogy az ítélet halál vagy életfogytiglan lesz-e, a bostoni bírósági tárgyalás további szakaszában döntenek.

A 2013. április 15-én házi készítésű robbanószerkezetekkel elkövetett bostoni merénylet következtében hárman - köztük egy 8 éves kisfiú - életüket vesztették, és 264-en megsebesültek. 2001. szeptember 11. óta ez volt a legsúlyosabb terrortámadás, amelyet az Egyesült Államok területén elkövettek. Dzsohar Carnajev a bátyjával, Tamerlannal együtt később egy rendőrt is megölt.

A Massachusetts állam székvárosában megtartott tárgyaláson a védelem elismerte, hogy Dzsohar Carnajev segített a robbantás végrehajtásában a bostoni maratonon - ezzel gyakorlatilag megelőlegezte a vádlott bűnösnek nyilvánítását -, de azzal érvelt, hogy a vádlott néhai bátyja volt az, aki a radikális iszlám követőjévé vált, aki "szent háborút" akart viselni Amerika ellen, és aki kitervelte a terrortámadást. 

Az ügyészek szerint viszont a fivérek egyenrangú partnerek voltak, és Dzsohar Carnajev maga is számító gyilkos, aki muszlimok halálát igyekezett megtorolni azzal, hogy minél több áldozatot követelő merényletet hajtson végre az ország egyik legnépszerűbb sporteseményén. Rámutattak, hogy a kuktába rejtett robbanószerkezetet olyan helyen rakta le, ahol a nézők között gyerekek is voltak.

A vádak között négyrendbeli emberölés, összeesküvés és tömeges halált okozó fegyverhasználat is szerepelt. A csecsen származású amerikai állampolgár tavaly júliusban ártatlannak vallotta magát a bíróságon. 

Tamerlan Carnajev még 2013. április 19-re virradóra meghalt, a rendőrökkel vívott tűzpárbajban szerzett lőtt sebek és belső sérülések következtében. Az utóbbi sérüléseket az okozta, hogy öccse véletlenül áthajtott rajta egy elrabolt terepjáróval. A súlyosan sebesült Dzsohar Carnajevet ugyanazon a napon fogták el.

A most lezárult első tárgyalási szakaszban, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy Dzsohar Carnajev bűnös-e, a vád 15 napon át 92 tanút idézett be, akik részletesen felidézték a robbantás okozta borzalmas pusztítást és a merényletnek az életükre gyakorolt következményeit.

Nekik a védelem alig tett fel kérdéseket, és a maga részéről mindössze négy tanút idézett be, akiknek a vallomásával Tamerlan Carnajev meghatározó szerepét kívánták bizonyítani. Egyebek között azt, hogy a báty volt az, aki a számítógén rákeresett a pokolgép alkatrészereire, amelyeket azután egyedül szerzett be, és hogy csak az ő ujjlenyomatait találták meg a robbanószerkezeteken. 

A várakozások szerint a második tárgyalási szakaszban, amelynek a feladata a büntetés mértékének megállapítása lesz, a védelem az enyhítő, a vád pedig a súlyosbító körülményekre igyekszik majd rávilágítani. Az ügyvédek a várakozások szerint az elítélt gyerekkorára, a bátyjával való viszonyára, a csecsen Carnajev család kirgizisztáni és dagesztáni viszontagságaira fog összpontosítani, az ügyészek pedig a gyerekgyilkosságra és arra, hogy a futóverseny célba vételével a szándék a minél nagyobb vérontás okozása volt. 

Dzsohar Carnajev egyik ügyvédje, Judy Clarke az Egyesült Államok egyik legismertebb halálosítélet-szakértője, aki olyan bűnelkövetőket mentett meg a kivégzéstől, mint a Unabomber néven hírhedté vált Ted Kaczynski, aki 1978 és 1995 között levélbombáival három embert ölt meg és 23-at megsebesített, és Susan Smith, aki 1994-ben két gyerekét tóba fojtotta.

A védelem a merénylet keltette indulatok miatt többször is megpróbálta Bostonból máshová áthelyeztetni a tárgyalást. Viszont Massachusetts államban, ahol helyi szinten 1984-ben eltörölték a halálbüntetést, erős a kivégzéssel szembeni ellenérzés, és egyes közvélemény-kutatási eredmények szerint a bostoniak többsége nem akarja az elítélt halálát. (A Carnajev-per szövetségi bíróságon folyik, amely hozhat halálos ítéletet.)