Brüsszel büntetheti Varsót

Varsó/Brüsszel. A vitatott igaz-ságügyi reform felfüggeszté-sére szólította fel tegnap a lengyel kormányt az Európai Bizottság, súlyos aggodalmá-nak adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói független-séget Lengyelországban.

A brüsszeli testület megvitatta a legfrissebb lengyel fejleményeket, és a kiadott közleményben hangsúlyozták, hogy „rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban”, ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket. A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek. Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Mint írták: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. Ez a bürokratikusan hangzó bejelentés nagyon kemény üzenet a politikai vitákban inkább óvatosságra törekvő bizottságtól. Az EU-s szerződés hetes cikkelye arról szól, hogy ha egy tagállamban veszélybe kerül a demokrácia, akkor fel lehet függeszteni az ország bizonyos jogait az EU-ban: ez lehet a kormány szavazati jogának megvonása, vagy éppen az uniós támogatások kifizetésének felfüggesztése is, vagy több minden egyszerre. Frans Timmermans, az EU alelnöke azt írta, hogy nagyon közel van a testület ahhoz, hogy Lengyelország példátlan megbüntetését formálisan is kezdeményezze. Hasonló eljárás megindításán dolgozik Magyarországgal szemben az Európai Parlament is a civilek és a CEU elleni törvények miatt.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke levelet írt Andrzej Duda lengyel államfőnek, amelyben kiemelte: a bíróságokat átszabó törvények sérthetik az uniós alapszerződésekben foglalt elveket, továbbá gyengíthetik az igazságszolgáltatás függetlenségét és pártatlanságát, illetve a hatalmi ágak szétválasztásának elvét. Ugyanis a tét „a demokrácia és a jogállamiság túlélése Lengyelországban”.

Előzőleg Lengyelországban elfogadták az államfő által ajánlott kompromisszumot az országos igazságszolgáltatási tanács (KRS) tagjai megválasztásának az ügyében. Az Andrzej Duda elnök által kért változtatás lényege, hogy bár a testület tagjait ezután a parlament alsóháza fogja megválasztani, a kinevezésükhöz háromötödös többség kell. A törvényhozás alsóháza a múlt héten fogadta el a 25 tagú testületben helyet foglaló 15 bíró kinevezésének rendjéről és a testület átalakításáról szóló módosítást. Lengyelországban egészen súlyos törvények születnek e napokban. A cél egyértelmű: a kormány közvetlen politikai felügyelet alá kívánja helyezni a bíróságokat. Például az igazságügyi miniszter akár indoklás nélkül lecserélhetné a bíróságok elnökeit. (MTI, 444.hu)