Bizonytalan biztonság

Washington. Az orosz nukleáris fegyverek biztonságos őrzése külső fenyegetés ellen megoldott, de az ezzel kapcsolatos intézkedések zöme a szovjet időkből származik, és nem alkalmas a mai korszak esetleges fenyegetéseinek kivédésére, nevezetesen arra, hogy megakadályozza „bennfentes“ emberek illegális akcióit – olvasható a CIA idei jelentésében, amely a washingtoni kongresszus számára készült.

Moszkva igyekszik ugyan a rendelkezésére álló szűkös keretekből forrásokat biztosítani az orosz nukleáris ütőerő fenntartására, de az orosz stratégiai rendszerek elavulásából és Vlagyimir Putyin elnök katonai reformterveiből arra lehet következtetni, hogy 2015-re a bevethető orosz stratégiai fegyverek száma a mai, közel 5 ezres arzenálról 2 ezer alá csökken. Az őrzés biztonságosságát illetően az amerikai aggályok közül az a legfontosabb, hogy ha valamilyen belső ismeretekkel rendelkező személy össze akar játszani bűnöző vagy terrorista csoportokkal, akkor az ilyen veszély ellen aligha hatékony a jelenlegi biztonsági rendszer. A jelentés kitér arra, hogy a polgári célú orosz atomenergetikai létesítményekben a fegyver-alapanyagként is felhasználható anyagok tárolását alulfinanszírozott létesítményekben, gyengén kiképzett, rosszul fizetett személyzet látja el. „Fegyverminőségű, illetve fegyverként is felhasználható nukleáris anyagokat loptak már el orosz intézményekből. Úgy ítéljük meg, hogy fel nem derített csempészet is előfordult, de ennek mértékét, kiterjedtségét nem ismerjük“ – olvasható a CIA-jelentésben. A dokumentum kitér arra, hogy 1992-ben másfél kiló, 1994-ben pedig három kiló, 90 százalékos dúsítású (fegyverminőségű) urániumot loptak el Oroszországban. Hivatalos megerősítés ugyan nincs, de orosz közlések szerint 1998-ban a cseljabinszki területen olyan mennyiségű nukleáris alapanyag tűnt el, ami elég lehet atombomba előállításához.