Bizalmat szavazott a brit kormánynak a parlament

A bizalmi szavazást Corbyn kezdeményezésére tartották szerda este, ötórás vita után.

Jeremy Corbyn előző este jelentette be, hogy bizalmatlansági indítványt terjeszt be a Theresa May kormánya ellen.

Ennek közvetlen előzményeként az alsóház a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította a Brexit feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást.

A szerdai bizalmi szavazáson azonban felsorakozott a kormány mögött a konzervatív frakció és a legnagyobb észak-írországi protestáns britpárti erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) is, amelynek eseti külső támogatására a kisebbségben kormányzó Konzervatív Pártnak szüksége van.

A szerda esti voksolás utáni rövid alsóházi nyilatkozatában Theresa May személyes konzultációt javasolt az összes ellenzéki párt vezetőjének a Brexit-folyamat további menetéről. Kijelentette: kész már szerda este elkezdeni a négyszemközti megbeszéléseket a többi párt vezetőjével.

May szerint olyan megoldásokat kell találni, amelyekhez elégséges támogatást lehet biztosítani az alsóházban. Hozzátette: hétfőn terjeszti a ház elé a kormány javaslatait a Brexit-folyamat további menetére.

Válaszában Corbyn kijelentette: a tárgyalások feltétele a Munkáspárt részéről az, hogy a kormány zárja ki a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Theresa May már szerdán találkozott is több ellenzéki frakció vezetőivel. Downing Street-i hivatala előtt e megbeszélésekről tartott rövid, késő esti tájékoztatójában közölte azonban: sajnálatára Jeremy Corbyn úgy döntött, hogy nem vesz részt e konzultációkon.

A kormányfő közölte, hogy ajtaja továbbra is nyitva áll a Munkáspárt vezetője előtt. May nem tett ugyanakkor utalást arra, hogy hajlandó-e kizárni a megállapodás nélküli Brexitet, jóllehet ezt azok az ellenzéki vezetők is követelték, akik részt vettek a szerda esti konzultáción.

Ha Corbyn bizalmatlansági indítványát az alsóház megszavazta volna, akkor a Konzervatív Pártnak, vagy bármely más parlamenti frakciónak a parlamenti törvény alapján 14 napja lett volna arra, hogy egy általa működőképesnek tartott kormányt vagy kormánykoalíciót összeállítson, és erről újabb bizalmi szavazást kellett volna tartani.

Ha a kormányalakítással próbálkozó párt a második bizalmi szavazáson nem tud többséget szerezni az alsóházban, parlamenti választásokat kell kiírni.

Ez a szabály felülírja a brit választási törvényt, amely öt évben rögzíti a parlamenti választások közötti időt. Nagy-Britanniában legutóbb 2017-ben tartottak választásokat, a következő választás 2022-ben esedékes.

Theresa May már decemberben bejelentette, hogy nem ő kívánja a 2022-es parlamenti választások kampányát megvívni a Konzervatív Párt élén, de azt egyelőre nem árulta el, hogy mikorra tervezi távozását.

A legnagyobb brit fogadóiroda, a William Hill szerint mindazonáltal meglehetősen valószínűtlen, hogy Theresa May a jövő éven túl is még az Egyesült Királyság kormányfője lesz: az iroda a szerda esti bizalmi szavazás után is nagyon alacsony valószínűséget jelző, jelentős nyereményesélyt ígérő 12/1-es kiírást tartott érvényben arra a fogadási lehetőségre, hogy May 2021-ig vár a távozással.

Theresa May már decemberben is megnyert egy bizalmi szavazást, amelyet saját pártjának keményvonalas, a kilépési megállapodással rendkívül elégedetlen Brexit-tábora kezdeményezett ellene. A Munkáspárt bizalmatlansági indítványával ellentétben a decemberi kezdeményezés nem a kormány, hanem May személye ellen irányult, de szintén kudarcba fulladt.

A Konzervatív Párt szabályzata szerint Theresa May ellen egy évig, idén decemberig a párton belül nem lehet újabb bizalmi szavazást kezdeményezni.

Az ellenzékre azonban ez nem vonatkozik, a Munkáspárt a legnagyobb ellenzéki erőként bármikor ismét beterjeszthet bizalmatlansági indítványt May kormánya ellen.