<p>Bizalmat kapott pénteken a belga törvényhozásban a Herman Van Rompuy flamand kereszténydemokrata politikus által vezetett új kormány. A képviselőház 88-45 arányban szavazott bizalmat az ötpárti koalíciós kormánynak, amelyet Yves Leterme miniszterelnök karácsony előtti lemondása miatt kellett újjáalakítani.</p>
Bizalmat kapott az új belga kormány
Az előző kabinet minisztereinek többsége megőrizte helyét, köztük Karel De Gucht külügyminiszter és Olivier Chastel, az európai ügyek államtitkára. Jo Vandeurzen, a Leterme-mel együtt távozó igazságügy-miniszter helyét Stefaan De Clerck vette át. A mostanáig Van Rompuy által betöltött képviselőházi elnöki tisztséget Patrick Dewael, az eddigi belügyminiszter vette át, akinek posztjára Guido De Padt került.
A miniszterek - miután II. Albert király hivatalosan kinevezte az új miniszterelnököt - már kedden letették a hivatali esküt, és a pénteki parlamenti szavazás csupán formalitás volt. Leterme azt követően távozott, hogy a legfelsőbb bíróság megállapította: bizonyos jelek szerint kormányzati részről befolyásolni igyekeztek azt a bírósági ítéletet, amely a bajba került Fortis bankház kisrészvényeseinek kezdeményezésére megakasztotta azt a kormányzati tervet, hogy a Fortist eladják a francia BNP Paribas nagybanknak.
A bizalmi szavazást megelőző parlamenti vita nagy része arról folyt, hogy az ellenzék szerint az új kormány tisztára akarja majd mosni Leterme-et, aki megengedhetetlen módon próbált belenyúlni az igazságszolgáltatás tevékenységébe. Össztüzet zúdított ezen felül az ellenzék Dewaelra, az új parlamenti elnökre, aki a De Standaard című lap szerint nem sokkal a 2007. júniusi választások előtt, belügyminiszterként visszadátumozott okiratban nevezte ki a belga rendőrfőnök két titkárnőjét. Ezt a szabálytalanságot állítólag azért követte el, mert akkor már nem lett volna joga személyi kérdésekben döntést hozni. Most, hogy Dewael a házelnöki székbe avanzsált, újra felmelegítették ezt a korábban már kipattant ügyet.
Az új miniszterelnök, a 61 éves Van Pompuy csak a király hosszas kapacitálására vállalta el a Belgiumban minden jel szerint egyre hálátlanabb feladatnak számító kormányfői posztot. Az eddigi parlamenti elnök az üzemgazdaságtan mellett filozófiai tanulmányokat is folytatott annak idején az egyetemen és kedveli a japán költészetet Most azonban az lesz a feladata, hogy átvezesse Belgiumot a gazdasági recesszió - nem tudni, meddig tartó - időszakán, valamint hogy valamelyest tartós megoldást találjon az államreform kérdésében. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.