Bírálatok Lukasenkónak

Készülődés Szkopjéban a közös fényképezéshez. Baloldalt: Berlusconi Dzurindával társalog, jobboldalt Petr Mareš cseh miniszterelnök-helyettes.TASR-felvétel A 17 tagállamot – Albánia, Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Csehország, Fehéroroszország, Horvátország, Jugoszlávia, Lengyelország, Macedónia, Magyarország, Moldova, Olaszország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna – tömörítő szervezet tegnapi csúcsértekezletén résztvevő szlovák küldöttséget Mikuláš Dzurinda vezette. A szlovák kormányfő tegnap a macedón fővárosból Varsóba, az uniós tagjelöltek, azaz a laekeni tízek csúcstalálkozójára utazott. Dzurina a KEK-értekezletet az uniós tagságra való felkészülés egyik fontos állomásának nevezte.

A KEK-nek a NATO-bővítéssel kapcsolatos tegnapi állásfoglalása az előző napon még bizonytalannak látszott, mert a fehérorosz küldöttség fenntartásait hangoztatta, mondván, hogy Minszk nem szívesen látja egy olyan helyzet kialakulását, amelyben a fehérorosz határ lesz „a fő demarkációs vonal” az észak-atlanti szervezet és az azon kívül álló európai országok között. Végül azonban a fehérorosz küldöttség sem emelt kifogást a zárónyilatkozat ama pontja ellen, amely üdvözli a bővítést. A KEK-csúcs ügyeiben jól tájékozott források szerint az EBESZ normáinak tiszteletben tartását megkövetelő kitétel is Fehéroroszországra vonatkozik, nem más, mint a többi tagállam alig burkolt bírálata Minszk címére a demokratikus normák megsértése miatt.

A közös projektekhez legtöbb pénzt biztosító Olaszország kormányfője, Silvio Berlusconi hangsúlyozta, hogy Róma megítélése szerint a KEK fő hivatása a parlamenti demokrácia fejlesztése a tagországokban, valamint a térség békéjének és biztonságának erősítése. A gazdasági célok, a közös projektek is e célokat szolgálják. Úgy vélekedett: a KEK-nek is jelentős érdeme van abban, hogy a 17 országot tömörítő szervezet tagállamai közül öt rövidesen csatlakozhat az Európai Unióhoz. (TASR, MTI)