Bezuhantak a magyarországi beruházások

Több mint 16 százalékkal kevesebb beruházás volt Magyarországon az idei második negyedévben, mint tavaly ilyenkor – számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. A beruházási mutató már másfél éve folyamatosan esik, de a mostanihoz fogható csökkenés 2016 óta nem volt. Ennél durvább zuhanást egyszer mértek, 2020. április–júniusában, amikor a Covid első hulláma alatt fejre állt a gazdaság. Az adat egy nappal azután érkezett, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt: még jobban vissza kell fogni az állami beruházásokat. Hiányzik a készpénz a magyar állami költségvetésből a magas kamatkiadások miatt, ezért rövid távon le kell mondani a növekedési álmokról, és újabb beruházások elhalasztását is vizsgálja a gazdasági kabinet 2025-ről 2026-ra vagy 2027-re, ráadásul a második negyedévben visszaesett a gazdasági összteljesítmény, júniusban éves alapon 8,2 százalékot esett vissza az ipar is. Nagy Márton miniszter az Indexnek adott interjújában szó szerint kérte a magyarokat, költsenek több pénzt, de azok nem akarnak hallgatni rá… A biztonság kedvéért a nemzetgazdasági miniszter nem győzi ismételgetni: minden, ami rossz, az kívülről jön, őt nem lehet semmiért felelőssé tenni.

A zsugorodó beruházások, a visszaeső ipari termelés, az alattomosan felfelé kúszó infláció nagyon komoly veszélybe sodorja a kormány megmaradt növekedési álmait. A második negyedéves GDP-adat a legrosszabb várakozásokat igazolta, a kormány az eredeti 4-ről 2,5%-ra levitt növekedési célja helyett már azt kommunikálja, hogy szép lehetne egy 2%-os eredmény is az év végére. A nyilvánvaló nehézségek ellenére az Orbán-kormány 600 milliárd forintért, azaz a valódi piaci értéknél legalább 40%-kal drágábban vásárolhatott irodaházakat a köreihez tartozó üzletemberektől, elsősorban a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődő cégektől. Ezért a Demokratikus Koalíció feljelentést tesz az ügyben.

(hvg, 24.hu)