Bevetné az olajfegyvert az iszlám világ

Kuvaitban, ahol a legtöbb amerikai katona állomásozik, mindenki biztos abban, hogy lesz háború. A beduinok jó hangulatban készülnek. Reuters-felvétel Az Iszlám Konferencia Szervezete 47 tagállamának nem hivatalos Kuala Lumpur-i tanácskozása után, a tegnapi sajtótájékoztatón Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnök elmondta: a résztvevők fontolóra vették annak lehetőségét, hogy latba vessék az olaj világpiaca feletti ellenőrzésüket az Irak elleni háború megakadályozására, annak ellenére, hogy tisztában vannak ennek messzemenő következményeivel. Ez a gondolat már korábban felmerült, de az iszlám országok, főleg az USA öbölbeli szövetségesei miatt, nem tudtak konszenzusra jutni. Szaúd-Arábia, a világ legnagyobb olajtermelője hajlandó hozzájárulni olyan világméretű regresszióhoz, mint amit az 1973-as Jom Kippuri arab– izraeli háborút követő olajembargó kiváltott. Maga Mahathir Mohamad is úgy nyilatkozott a múlt héten, hogy egy Irak elleni háború nyomán akár 50 dollárra is emelkedhet az olaj hordónkénti világpiaci ára - jegyzi meg az AP.

KÉSLEKDNEK A TÖRÖKÖK

A kormány hétfői engedélye ellenére a török parlament kedden nem tűzte napirendjére az amerikai csapatok és haditechnika törökországi állomásozásáról szóló előterjesztést. A vitát előbb szerdára halasztották, majd tegnap reggel bejelentették, hogy a határozati javaslat csak ma kerül a honatyák elé. Colin Powell amerikai külügyminiszter ez ügyben tegnap külön is sürgette az ankarai vezetést. Jóllehet a török lakosság elsöprő többsége ellenzi az Irak elleni háborút, a kormány már belement 62 ezer amerikai katona és 320 harci repülőgép, illetve helikopter állomásozásába. Az amerikai erők egy Irak ellen északról indítandó offenzívában kapnának szerepet.

FENYEGETÉS ANKARÁNAK ÉS KUVAITNAK

Irak nem zárja ki, hogy háború esetén csapást mér Törökországra és Kuvaitra, az USA cinkosaira – mondta Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök a Vremja Novosztyinak. „Agresszió esetén Iraknak joga van arra, hogy minden eszközzel megvédje magát” – tette hozzá, reményének adva hangot, hogy ez a forgatókönyv nem valósul meg. „Minden ország, amely úgy gondolja, hogy ereje a külföldi zsoldosok jelenlétében van, szerencsétlen” – vélekedett Ramadan. Kuvait jelenleg 98 ezer amerikai katonát fogad be az Irak elleni offenzíva eshetőségével számolva.

Az USA több hónapos tárgyalássorozat eredményeként megállapodott Szaúd-Arábiával, hogy egy iraki háború esetén az amerikai fegyveres erők minden eddiginél szélesebb körben használhatják a sivatagi királyságban lévő katonai létesítményeket. Mint a The Washington Post magas beosztású amerikai tisztségviselőkre és diplomáciai forrásokra hivatkozva jelentette, az egyezség értelmében Amerika teljes mértékben igénybe veheti a fővárostól, Rijádtól délkeletre lévő Prince Sultan légitámaszpont összes parancsnoki, irányító és ellenőrző berendezését. Az amerikaiak használhatják a szaúdi repülőtereket légi utántöltő, felderítő és hadszíntéri radar-gépek indítására és fogadására, ezenkívül vadászgépeik számára engedélyezni fogják, hogy szaúdi légikikötőkben legyen a bázisuk. A hivatalos Rijád tegnap tagadta, hogy már megszületett volna a megállapodás.

TONY BLAIR SÚLYOS GONDJAI

Tegnap délig a kormányzó brit Munkáspárt parlamenti képviselőinek húsz százaléka csatlakozott a háborúellenes lázadókhoz. A már javában folyó brit katonai felvonulást súlyosan akadályozza az is, hogy a légierő szinte mozdulni sem tud az átrepülési engedélyek sorozatos megtagadása miatt. Tegnapra ugyanis kiderült, hogy a brit királyi légierő áttelepítése a Perzsa-öböl térségébe gyakorlatilag elakadt, mielőtt valójában elkezdődött volna, és eddig csak a kivezényelt kontingens töredéke érte el úticélját. Az utóbbi évtizedek legnagyobb mozgósítása keretében a kormány száz repülőgépet, köztük 75 harci gépet küldött a térségbe, de szerdáig a BBC értesülése szerint mindössze hat érkezett meg Kuvaitba, mert az útba eső muszlim országok közül sok nem engedi át légterén a brit légierőt. A kivezényelt kontingensből 35 gép még el sem hagyta nagy-britanniai támaszpontját, néhány Cipruson, néhány Törökországban vesztegel. Geoff Hoon védelmi miniszter, aki a hét elején térségbeli körutat tett, még azt mondta, hogy a brit haderő lényegében készen áll a bevetésre. Nagy-Britannia csaknem 40 ezer fős expedíciós haderővel vesz részt az Irak elleni katonai felvonulásban. A királyi haditengerészet az 1982-es falklandi háború óta nem látott erővel érkezett a térségbe: a 17 hajót számláló kötelékben két repülőgép-hordozó és egy robotrepülőgépekkel felfegyverzett, nukleáris meghajtású tengeralattjáró is van.

BLIX CÁFOLTA IVANOVOT

Hans Blix, az Irakban ténykedő ENSZ-ellenőrök svéd vezetője a Die Zeit című német hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy az USA nem gyakorol nyomást a fegyverellenőrökre. Blix ezzel ellentmondott Igor Ivanov orosz külügyminiszternek, aki néhány nappal ezelőtt nagy nyomásról beszélt. A francia külügyminiszter tegnap felszólította Irakot, hogy semmisítse meg asz-Szamúd 2-es típusú rakétáit, amelyeket az ENSZ betiltott. Dominique de Villepin az iraki hatóságokhoz intézett felhívásában Bagdad együttműködését követelte az ENSZ-ellenőrökkel, kiemelve az asz-Szamúd rakéták felszámolásának kötelezettségét. Az orosz vezetés is hasonló tartalmú felhívást intézett tegnap Irakhoz.

Kétezer iraki háborús bűnös

Washington. Az amerikai titkosszolgálatok több mint kétezer iraki vezetőt akarnak háború esetén őrizetbe venni, illetve később bíróság elé állítani háborús bűnök miatt. A The New York Times szerint egy titkos dossziéban három kategóriába osztották fel az iraki elit tagjait. Az elsőbe azokat sorolták, akik rendíthetetlen hívei Szaddámnak. A második csoportban azoknak a nevei szerepelnek, akiknek a rezsim iránti hűsége ingadozó. Végül a harmadik kategóriában azok találhatók, akik egyrészt titkon ellenséges beállítottságúak a rezsimmel szemben, másrészt pedig tapasztalatuk és szakértelmük nélkülözhetetlen az új rendszer létrehozásához. Szaddám azáltal is biztosította magának vezető munkatársai hűségét, hogy értésükre adta: rajta van a nevük a háborús bűnösök amerikai jegyzékén. (MTI)