Berlusconi öröme

A svéd kormány szerint ostoba George Bush amerikai elnök közel-keleti politikája. Anna Lindh külügyminiszter asszony nem sokkal azelőtt, hogy Brüsszelben kollegáival tanácskozást kezdett volna a közel-keleti válságról, kijelentette: rendkívül nyugtalanítja, hogy Bush Jaszszer Arafat palesztin vezetőt a terroristákkal azonosítja. Szerinte Arafat ilyen minősítése „érdemben hamis, ostoba és rendkívül veszélyes”, továbbá „merő őrületnek” nevezte, hogy az USA Ariel Saron izraeli kormányfőt megjutalmazza erőszakra épülő politikájáért. Egyébként Arafat támogatása mellett szállt síkra Kína is, ez a lényege annak a levélnek, amelyet Csiang Cö-min államfő írt a palesztin elnöknek. Maga Arafat tegnap sürgős üzenetben kérte fel a francia elnököt és a török vezetőket: járjanak közbe az izraeli hatóságoknál annak érdekében, hogy oldják fel a palesztin önkormányzat alatt lévő városok blokádját. Itt kell emlékeztetni rá: a spanyol külügyminiszter nemrégiben az EU nevében felszólította Izraelt, hagyjon fel a palesztin területeken lévő létesítmények rombolásával, s kilátásba helyezte, listát készítenek azokról az épületekről, amelyek uniós támogatásokból épültek, s benyújtják Izraelnek a számlát.

A tegnapi értekezleten Silvio Berlusconi olasz kormányfő, aki a közelmúltban a külügyek irányítását is átvette, azt hangsúlyozta, hogy Olaszország a spanyol elnökség valamennyi célkitűzésével egyetért. Berlusconi került minden utalást a konvent körüli nézeteltérésekre. A konvent kérdése azért került előtérbe, mert Berlusconi a testület alelnökévé választott Giuliano Amato mellett helyettesét, Gianfranco Finit, a – neofasiszta múltú – Nemzeti Szövetség vezetőjét is delegálni kívánja. A decemberi laekeni EU-csúcson megerősített megállapodás értelmében minden tagország kormánya csak egy-egy képviselőt küldhet ugyan a konventbe (a nemzeti parlamentek pedig további kettőt), az olasz miniszterelnök azonban azzal érvel, hogy alelnöki minőségében Amato nem a kormányt képviselné. A tagországok egy része eleinte ellenezte az olasz kérést, de a legutóbbi fejlemények fényében valószínűnek tűnik, hogy Berlusconi keresztülviszi akaratát. Diplomáciai források szerint a németek, a hollandok és a svédek is hajlanak arra, hogy félretegyék fenntartásaikat, mert belátták, nehéz volna bármelyik tagországtól is elvitatni képviselője kijelölésének a jogát. Louis Michel belga külügyminiszter azt mondta, sok mindenben nem tud egyetérteni a radikális jobboldalt képviselő Finivel, de Fini legalább „nem Bossi vagy Haider”.

A tizenöt külügyminiszter a spanyol elnökség programjáról folytatott nyilvános (élő tv-adásban közvetített) vitával kezdte a tanácskozást. Mindannyian támogatásukról biztosították Madrid valamennyi fontosabb célkitűzését. Megerősítették, hogy tiszteletben kívánják tartani a csatlakozási tárgyalásoknak a legutóbbi csúcsértekezleteken megerősített menetrendjét, amely szerint a legfelkészültebb tagjelöltek már tagországként vehetnének részt a 2004-ben esedékes következő európai parlamenti választásokon.

Spanyolország hat területre kíván kiemelt figyelmet fordítani elnöksége alatt: a terrorizmus elleni harcra, az eurókészpénz bevezetésére, a belső piac liberalizálásának folytatására, a bővítésre, az EU nemzetközi jelenlétének erősítésére, valamint az unió jövőjéről folytatott vitára. (m, t, ú)

Gépkocsis merénylet Tel-Avivban

Jeruzsálem. Egy palesztin férfi gépkocsival szándékosan elütött és megsebesített egy izraeli katonát Ciszjordániában, majd Tel-Aviv egyik elővárosába érve elütött egy rendőrt is. „A közeli őrsről kirohanó rendfenntartó erők a kavarodásban először azt hitték, hogy a terrorista tüzet nyitott, de miután lelőtték, nem találtak fegyvert sem az autóban, sem annak környékén” – közölte a rendőrség szóvivője. A sebesülteket kórházba szállították. A korábbi rendőrségi közlemény ugyanis még arról szólt, hogy a merénylő tüzet nyitott a járókelőkre, majd tűzpárbaj alakult ki közte és a kiérkező rendőrök között, és ebben a tűzpárbajban lőtték agyon. (MTI)