Bászájev vállalta a beszlani túszejtést

Bászájev Putyint hibáztatja. „Oroszország ellen nem lehet civilizált módszerekkel küzdeni.” Reuters-felvételBászájev a csecsen szeparatisták honlapján tegnap megjelent közleményében tudatta: A Rijádusz-Szalahijn moszkvai regionális csoportja követte el a két robbantásos merényletet augusztus 24-én egy buszmegállóban, majd egy héttel később egy metróállomásnál. A brigád különleges akciócsoportja vitte véghez a kettős repülőgép-robbantást augusztus 24-én éjjel, s a brigád „mártírzászlóalja” hajtotta végre a szeptember 1-jén kezdődött és 3-án véres véget ért túszejtő akciót a beszlani iskolában, Orszthojev ezredes vezetésével.

Bászájev szerint a beszlani tragédiát az orosz erők rohama okozta, nem pedig egy bomba véletlen felrobbanása az iskolában. „Az orosz különleges erők megrohamozták az iskolát, kezdettől fogva készültek rá” – írta Bászájev megjegyezve: a tornateremben, ahol a túszokat fogva tartották, az összes bomba össze volt kötve egymással: ha egy felrobbant volna, akkor mind a húsz felrobbant volna. A belső falak nem mutattak robbanási nyomokat. A vezér szerint a túszejtő kommandónak 33 tagja volt: 14 csecsen, köztük két nő, 9 ingus, 3 orosz, 2 oszét, 1 tatár, 1 kabard és 1 guran (ez utóbbi egy Bajkál vidéki eloroszosodott nép), valamint 2 arab. Bászájev tagadta, hogy brigádjának köze lenne a nemzetközi terrorizmushoz, az idén csak tízezer dollárt és 5500 eurót kapott külföldiektől, s a beszlani akció nyolcezer euróba került. „A kettős repülőgép-robbantás és a metró melletti merénylet tiszta csecsen akció volt, s az értük egy internethelyen felelősséget vállaló iszlámista Isztambuli Brigádok az orosz biztonsági szolgálat elmeszüleménye” – írta. A túszejtők a csecsenföldi háború leállítását és az orosz csapatok kivonását követelték, vagy Vlagyimir Putyin elnök lemondását, ha erre nem hajlandó. „Ha Putyin visszarendelte volna a csapatokat a kaszárnyákba, és megkezdte volna a kivonulást, akkor adtak volna inni a túszoknak. Ha megkezdődött volna a tényleges csapatkivonás, akkor enni is adtak volna nekik. Amint kivonták volna a csapatokat a csecsenföldi hegyekből, elengedték volna a tíz év alatti gyerekeket, míg a többi túszt a teljes csapatkivonás után engedték volna el. Ha Putyin lemondott volna, akkor elengedték volna az összes gyereket, és a többi tússzal elvonultak volna Csecsenföldre.”

Aszlan Maszhadov volt csecsen elnök ismét elhatárolta magát a beszlani gyermektúszejtéstől, de egy orosz biztonsági szóvivő szerint tudott a terrorakció előkészületeiről, még ha nem is volt közvetlen szervezője. Maszhadov hozzátette: a terrorakciókra az orosz csapatok népirtása ösztönzi a csecsen ellenállás radikálisait, akik szerint Oroszország ellen nem lehet civilizált módszerekkel küzdeni.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap erélyesen elutasított bármiféle engedményt a terroristáknak, megfogadva, hogy kormánya megelőző intézkedéseket foganatosít ellenük, de a csakis az alkotmány, illetve a nemzetközi jog maradéktalan tiszteletben tartásával. Putyin a világvárosok polgármestereinek moszkvai tanácskozásán rámutatott: a gyilkosokkal szembeni elnéző-mentegető magatartás felér a terrorizmus segítésével. Ismét óva intette a Nyugatot a kettős mérce alkalmazásától, a mérsékelt és a radikális terroristák közötti különbségtételtől. Utalt az Oroszország határain túli terrorista bázisok elleni megelőző csapások lehetőségére is.

Elrendelte a csecsen szeparatisták honlapjának megszüntetését a litván kormány. Algirdas Brazauskas kormányfő közölte: „A litván törvények tiltják a nemzetiségi, illetve vallási alapon történő gyűlöletkeltést, ezért a nemzetbiztonsági tanács felszólította az illetékeseket, hogy törvényes eszközökkel vessenek véget az ilyen gyűlöletet keltő információk közzétételének.” Az orosz vezetés egyébként hétfőn kérte Vilniustól, hogy számolják fel a honlapot.

Moszkva Londont teszi felelőssé

Moszkva nyomatékosan felszólította Londont, hogy fékezze meg két politikai emigráns, Ahmed Zakajev csecsen szeparatista szóvivő és Borisz Berezovszkij kegyvesztett oligarcha oroszellenes rágalmait. Ebből a célból az orosz külügyminisztériumba kérették Stephen Wordsworth brit ügyvivőt, és tudatták vele: a brit hatóságok mint menedékadók felelősek Zakajev és Berezovszkij nyilatkozataiért és cselekedeteiért. (m)