Az ukrán törvények szerint 2015 után kell választást tartani Kelet-Ukrajnában

A két ország vezetője elvetette annak lehetőségét, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szeparatisták saját szabályaik szerint tartsák meg a választásokat október 18-án Donyeck, november 1-jén pedig Luhanszk megyében, majd a második fordulót februárban. Kijev október 25-én tervezte megrendezni a választásokat.  Francois Hollande szerint a választásokat 2015 után kell megrendezni azért, hogy "vitathatatlan" legyen a voksolás. Angela Merkel azt hangsúlyozta, hogy a választásokat az ukrán törvényeknek megfelelően kell lebonyolítani. "Nem szeretnék, hogy a választásokat olyan feltételek között tartsák meg, amelyek nem tartják tiszteletben a (februárban aláírt) minszki megállapodást. Ezért lehetséges, sőt már biztos, hogy három hónapra lesz szükség a választások megszervezéséhez, és hogy túl fogjuk lépni a dátumot, amelyet a miniszki folyamat végének jelöltünk, mégpedig 2015. december 31-et" - mondta Hollande.  "Azt akartuk, hogy a helyi választásokat az ukrán választási törvények szerint rendezzék meg (...) Azt kérjük, hogy mindegyik fél kötelezze el magát (ezen irányban). Amint megszavazták a választási törvényt, kilencven nap marad a választások megszervezésére - tette hozzá a francia elnök.  Angela Merkel megerősítette, hogy a választásokra valamivel később kerül sor, mint azt eredetileg tervezték. A találkozón ugyanakkor a felek megállapodtak a könnyű fegyverek kivonásáról a kelet-ukrajnai front menti övezetből. A francia elnök elmondta, hogy "mindenekelőtt a biztonsági kérdéseket" hangsúlyozták a megbeszélésen. "Meg kellett, hogy győződjünk arról, hogy a könnyű fegyverek kivonása, amiről néhány nappal ezelőtt megállapodás született, megkezdődik holnap reggel. Hasonló folyamatra van szükség a nehéz fegyverekhez is" - hívta fel a figyelmet Francois Hollande.  Petro Porosenko ukrán államfő - aki nem vett részt a sajtótájékoztatón - korábban megerősítette, hogy szombaton megkezdődik a 100 milliméteresnél kisebb kaliberű  fegyverek visszavonása. "A tűzszünetet összességében tiszteletben tartják és ma újabb előrelépéseket tudtunk tenni annak érdekében, hogy ne legyen több áldozat ebben a tragikus konfliktusban" - mondta Francois Hollande.  Angela Merkel elmondta, hogy az orosz elnök elkötelezte magát arra, hogy mindent feltételt megteremt ahhoz, hogy a béke helyreálljon. Hírmagyarázók szerint a tűzszünet után nehéznek ígérkező politikai rendezést illetően előrelépés történt a helyi választások meghatározásával, amelynek köszönhetően a szakadárok ellenőrzése alatt álló Donyeck ismét betagolható lesz Ukrajna egészébe a lehető legnagyobb autonómia biztosításával és az ukrán alkotmány tiszteletben tartása mellett.  A francia diplomácia célja az volt, hogy Petro Porosenko ukrán elnök olyan érvekkel távozzon Párizsból, amelyekkel meggyőzheti a kijevi képviselőket. Moszkva pedig a gazdasági szankciók enyhítését a békemegállapodás megszületésével.  Az ukrán elnök szerint azonban Oroszországnak "még sok munkája" lesz a gazdasági szankciók feloldása előtt. "A szankciók a nyomásgyakorlás eszközei Oroszországon azért, hogy tartsa tiszteletben a kötelezettségvállalásait. A minszki megállapodás minden pontján végigmentünk és azt mondhatom, hogy Oroszországnak még sok dolga lesz. Ha a szeparatisták választásait nem törlik, a szankciók erősödni fognak" - hangsúlyozta az ukrán államfő újságíróknak.