Az iráni nemzeti büszkeség jelképe volt az amerikai támadás során meggyilkolt Kászim Szulejmáni

Tevékenységét az Egyesült Államok, Izrael és Szaúd-Arábia is élénk figyelemmel kísérte. A Pentagon állítása szerint azért likvidálták a Népi Mozgósítási Erők nevű iraki katonai szövetséget vezető Abu Mahdi al-Muhandisszal együtt, hogy elrettentsék Iránt az esetleges jövőbeni támadásoktól.

Szulejmáni külföldi műveletekkel foglalkozott, és sokszor lehetett látni a csatamezőn, ahogy különféle síita csoportokat irányít az Iszlám Állam szunnita terrorszervezet elleni küzdelemben.

A tábornok 1957-ben született az amerikai külügyminisztérium adatai szerint Komban. Gyermekkoráról nem sokat tudni, de apja állítólag földműves volt, aki nagy adósságokat halmozott fel. Szulejmáni korán munkába állt, 13 éves korában már egy építkezésen dolgozott. Az iráni iszlám forradalom során csatlakozott a Forradalmi Gárdához, első komoly harctéri tapasztalatait a véres iraki-iráni háborúban (1980-1988) szerezte. Ezt követően több évre eltűnt a közéletből, amit szakértők annak tudnak be, hogy nem szívelte az 1989 és 1997 között elnök tisztséget betöltő Hásemi Rafszandzsánit, akivel még a háború alatt keveredett összetűzésbe. Csillaga Rafszandzsáni elnökségét követően kezdett felemelkedni, miután kinevezték a Forradalmi Gárda külföldi és titkos műveleteiért felelős al-Kudsz élére, amelyet 1998-tól haláláig vezetett. Szulejmáni kiváló viszonyt ápolt Irán legfelsőbb politikai és vallási vezetőjével, Ali Hameneijel, aki lánya esküvői szertartását celebrálta.

"Szulejmáninak csak a legfelsőbb vezető parancsolhat" - mondta egy volt iraki tisztségviselő. "Ha pénzre van szüksége, megkapja. Ha lőszerre, azt is" - mutatott rá.

A tábornok neve egyre gyakrabban bukkant föl Irak 2003-as amerikai megszállását követően, másfél évtizeddel később pedig már ő volt a legismertebb iráni harctéri parancsnok, aki annak ellenére komoly befolyással bírt, hogy sohasem tört politikai babérokra. Szulejmáni befolyása 2019-ben vált nyilvánvalóvá, amikor Hamenei a Zulfikar érdemrenddel tüntette ki, amely a legrangosabb iráni katonai kitüntetés. Az iszlám köztársaság 1979-es létrejötte óta ez volt az első alkalom, hogy egy parancsnok megkapta az érdemrendet.

A tábornoknak többször keltették halálhírét, például 2006-ban, amikor lezuhant egy repülőgép Irán északnyugati részén, illetve 2012-ben, amikor egy damaszkuszi merényletben Bassár el-Aszad szíriai elnök több tanácsadója meghalt. Legutóbb pedig 2015 novemberében, amikor felröppent a hír, hogy Szulejmánit meggyilkolták vagy legalábbis súlyosan megsebesült az aleppói offenzívában.

Az Egyesült Államok és az ENSZ 2007-ben szankciókkal sújtotta a parancsnokot, aki ennek ellenére sokat utazott a térségben. Többször járt Szíriában is, ahol az iráni kormány megbízására támadásokat vezetett az Iszlám Állam ellen. Emellett Irakban, a Gázai övezetben, Afganisztánban és Libanonban is jelentős befolyással bírt.

"Szulejmáni megtanította, hogy a halál az élet kezdete, nem pedig a vége" - mondta egy iraki milícia vezetője.