<p>Az észak-koreai válságra, az iráni atomszerződésre, a mianmari rohingják sorsára és a párizsi klímaegyezményre összpontosítottak az ENSZ és a nagyhatalmak vezetői kedden, a világszervezet Közgyűlése 72. ülésszakának általános vitájában az első nap elhangzott beszédeikben. </p>
Az észak-koreai válságra és a párizsi klímaegyezményre összpontosítottak az ENSZ közgyűlésén
A nukleáris konfliktus veszélye nem elvont veszély, "nem szabad vakon háborúba rohannunk" Észak-Koreával - figyelmeztetett António Guterres ENSZ-főtitkár.
A januárban hivatalba lépett ENSZ-főtitkár, aki első ízben mondott beszédet az ENSZ Közgyűlésében, az észak-koreai válság politikai megoldását szorgalmazta. Észak-Korea sorozatos kísérleti atomrobbantásai és ballisztikus-rakétakísérletei után - amelyek célja Phenjan állítása szerint, hogy nagy hatótávolságú, atomtöltetű rakétával képes legyen elérni az Egyesült Államokat területét -, Donald Trump amerikai elnök katonai fellépést helyezett kilátásba.
Guterres felszólította a világszövegség tagállamait, hogy tartsák be a Biztonsági Tanács határozatait, amely kilenc alkalommal sújtotta büntetőintézkedésekkel Phenjant 2006 óta.
A Guterres után felszólaló Donald Trump leszögezte: Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek az atomfegyverek után folytatott vakmerő hajszája az egész világot felmérhetetlen emberi veszteségekkel fenyegeti.
"A rakétás ember öngyilkos küldetésbe hajszolja magát és a rendszerét" - mondta Trump a phenjani vezetőre utalva. Az Egyesült Államokról szólva hozzátette: "Ha meg kell védenünk magunkat vagy szövetségeseinket, nem lesz más választásunk, mint teljesen lerombolni Észak-Koreát."
Donald Trump ismételten "szégyenletesnek" nevezte az általa "korrupt diktatúrának" nevezett Iránnal a hat nagyhatalom által 2015-ben megkötött szerződést, amelynek értelmében a gazdaságát sújtó szankciók fokozatos feloldásáért cserébe Teherán polgári célokra korlátozza atomprogramját. Felszólította a tagállamokat, hogy egyesüljenek az iráni atomprogram leállítása és a világszerte erőszakcselekményeket végrehajtó "vesztes terroristák" megfutamítása érdekében.
Emmanuel Macron francia elnök Trump után felszólalva "súlyos hibának" nevezte az Iránnal 2015-ben megkötött megállapodás felmondását, és jelezte, hogy nyitott a szerződés 2025 után történő meghosszabbításáról szóló tárgyalásokra, oly módon, hogy az iráni ballisztikusrakéta-programot is ellenőrzés alá tudják vonni.
,,Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása iránti elkötelezettségünknek köszönhetően stabil, erőteljes megállapodást tudtunk elérni, amely révén ellenőrizni lehet, hogy Irán ne tegyen szert atomfegyverre. Súlyos hiba lenne felmondani anélkül, hogy semmit sem javasolunk helyette, be nem tartani felelőtlenség lenne, mert ez egy hasznos szerződés" - érvelt Emmanuel Macron.
Hat nagyhatalom arról állapodott Teheránnal, hogy iráni atomprogram kizárólag békés célokra történő korlátozása fejében fokozatosan feloldják az Irán elleni szankciókat.
Emmanuel Macron összekötő csoport létrehozását javasolta a szíriai válság politikai rendezésére. Szerinte a kazah fővárosban Moszkva, Teherán és Ankara által folytatott tárgyalási folyamat nem elegendő. A Franciaország által javasolt összekötő csoport az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjából - az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia -, valamint "a konfliktusban érintett felekből" állna. Hozzátette: a humanitárius és orvosi segítséghez való hozzájutás Szíria-szerte történő biztosítása Franciaország egyik prioritása lesz, amikor a októberben átveszi az ENSZ Biztonsági Tanácsa soros elnöki tisztét.
António Guterres, az ENSZ volt menekültügyi főbiztosa felszólította Mianmart, vessen véget a moszlim rohingja kisebbség elleni "üldöztetés, hátrányos megkülönböztetés, radikalizálás és erőszakos megtorlás ördögi körének", ami elől több mint 400 ezer rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe. Szorgalmazta azt is, hogy engedjék be az ENSZ-t és a humanitárius szervezeteket a rohingják lakta nyugat-mianmari Arakán szövetségi államba, hogy segítséget nyújthassanak a rászorulóknak. Hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron is, aki "etnikai tisztogatásnak" nevezte a moszlim kisebbség elleni fellépést.
Guterres és Macron egyaránt síkra szállt a párizsi klímaegyezmény mellett. Eleget tudunk az éghajlatváltozásról, a tudomány megcáfolhatatlan, véget kell vetni az üvegházhatású gázok öngyilkos kibocsátásának - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár. Macron pedig leszögezte: tiszteletben tartja az Egyesült Államok döntését, de nem tárgyalják újra a 2015-ben megkötött megállapodást. "Nem lépünk vissza" - hangsúlyozta.
Donald Trump amerikai elnök június elején jelentette be, hogy kilépteti országát a klímaegyezményből.
Donald Trump amerikai elnök beszédében megismételte azt a szándékát, hogy országa külpolitikáját - az "Amerika az első" választási jelszóhoz hűen -, az Egyesült Államok érdekeihez igazítja. "Az Egyesült Államok elnökeként mindig Amerikát fogom az első helyre helyezni" - jelentette ki Trump.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.