AZ ENSZ szerint óriási baj lehet Afganisztánban

Deborah Lyons elismerte, hogy az augusztus közepén hatalomra került tálibok „nem tartották be a szavukat”, mert bár amnesztiát ígértek az afgán biztonsági és védelmi erők tagjainak, többeket meggyilkoltak közülük. Mindazonáltal sürgette a nemzetközi közösséget, szabadítsa fel az Afganisztánnak szánt, a tálibok hatalomra kerülését követően befagyasztott segélyeket, valamint az afgán központi bank külföldön tartott pénzeszközeit, kiemelve, hogy dollármilliárdokról van szó.

„Nagyon gyorsan meg kell találnunk a módot, hogy a pénz Afganisztánba jusson, hogy elkerüljük a gazdaság és a társadalom teljes összeomlását” – jelentette ki, hozzátéve: garanciák kellenek arra, hogy az összegek a megfelelő helyre kerülnek.

Megjegyezte: tisztában van vele, hogy az újonnan felállt tálib kormány több vezetője is szerepel az ENSZ szankciós listáján, ám leszögezte, a nemzetközi közösségnek mindenekelőtt az afgán nép helyzetén kell javítania, mielőtt a további lépéseket megvitatja.

Reményét fejezte ki továbbá, hogy ez alatt az idő alatt a tálibok bizonyítják „rugalmasságukat”, és jelét adják, hogy hajlandóak másként állni bizonyos kérdésekhez – például a nők jogaihoz –, mint korábbi, 1996 és 2001 közötti kormányzásuk idején.

Felszólalásában a különmegbízott azt mondta, a tálibok mindeddig „nagyrészt tiszteletben tartották" az ENSZ afganisztáni irodáit, de figyelmeztetett arra is, hogy az ott dolgozó afgánokat már többször zaklatták, ezért aggodalmának adott hangot.

Az ügyben felháborodását fejezte ki Jeffrey DeLaurentis magas rangú amerikai diplomata is, elfogadhatatlannak nevezve a tálibok bánásmódját a világszervezetnek dolgozó helyiekkel, s felszólította az új kabuli vezetést, tartsa tiszteletben az ENSZ semlegességét, és ne akadályozza a szervezet alkalmazottjait a munkájukban.