Az ENSZ szerint nem lehet lázadással vádolni a katalán politikusokat

David Kaye úgy véli, hogy a lázadásra vonatkozó vádak olyan ítéletekhez vezethetnek, amelyek elbátortalaníthatják az amúgy teljesen jogszerű megnyilvánulásokat, olyanokat is, amelyek esetleg vitatottak és kényelmetlenek. A független szakértő szerint a szólásszabadság minden demokratikus és szabad társadalom sarokköve, és az is marad akkor is, amikor a jelenlegi politikai nézeteltérések megoldódnak majd Katalóniában. 

„Reményeim szerint Spanyolország a demokratikus intézményein keresztül ösztönözni fogja, hogy tere legyen a vitának, és megtalálja majd a kreatív eszközöket a párbeszédhez és a megbékéléshez a jelenlegi politikai helyzetben” – olvasható a közleményben.
 

Az EFE spanyol hírügynökség erről szóló tudósításában szükségesnek tartotta megjegyezni, hogy a világszervezet jelentéstevői önkéntes alapon tevékenykednek, nem tartoznak az ENSZ alkalmazotti állományába, és munkájukért nem kapnak bért, mivel bármely kormánytól vagy szervezettől függetlenül dolgoznak.   

Carles Puigdemont volt katalán elnök ellen lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt emeltek vádat a tavaly október 1-jén alkotmányellenesen megtartott függetlenségi népszavazás megrendezésével és a katalán függetlenségi nyilatkozat elfogadásával kapcsolatban. Perbe fogtak több más katalán függetlenségi politikust is, az ellenük szóló vádak közül a lázadás számít a legsúlyosabbnak, a spanyol büntető törvénykönyv szerint a maximálisan kiszabható büntetés 30 év szabadságvesztés. Lázadás miatt Spanyolországban legutóbb az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.