Az eddigi legsúlyosabb szankciók Észak-Korea ellen

Az ENSZ BT 15 tagja egyhangú határozattal újabb szigorú büntetőintézkedésekkel sújtotta a diktatúrát nukleáris és rakétaprogramja miatt. Az új intézkedéscsomag tiltja a szén, a vasérc, a vas, az ólomérc, az ólom, a hal és a tenger gyümölcseinek kivitelét. Ha betartják, Észak-Korea exportbevételei legalább egyharmaddal csökkenhetnek – mutatott rá Matthew Rycroft brit ENSZ-nagykövet. Amerikai kollégája, Nikki Haley szerint Phenjant érzékenyen fogja érinteni a veszteség. Ezen felül utazási tilalommal és vagyonuk befagyasztásával sújtottak kilenc, a bankszektorban és a hadiiparban tevékenykedő észak-koreai magánszemélyt, illetve zárolták négy észak-koreai vállalat – köztük két bank és egy biztosító – vagyonát. Az érintett pénzintézetek egyike az Észak-koreai Külkereskedelmi Bank, amely a devizában zajló pénzügyi műveletek végrehajtásáért felelős. A határozat egyúttal megtiltotta a külföldi és az észak-koreai cégeknek, hogy közös vállalatokat hozzanak létre, illetve elrendelte a már létező társaságokba való befektetések leállítását. A 2371-es határozat 2006 óta a nyolcadik a maga nemében. A Biztonsági Tanács legutóbb júniusban fokozta a nyomást Észak-Koreán, de Phenjant eddig nem sikerült megfékezni. Donald Trump amerikai elnök januári beiktatása óta ezek az első BT-szankciók, amelyeket amerikai kezdeményezésre léptettek életbe Észak-Koreával szemben. A tízoldalas határozat egyúttal elítélte a phenjani rezsim legújabb rakétakísérleteit. Észak-Korea július 4-én kilőtte első interkontinentális ballisztikus rakétáját, amelyet július 28-án egy második követett. Szakértők számításai szerint a Hvaszong-14-es típusú rakéta hatósugara 10 ezer kilométer, és Észak-Korea akár Los Angelest, Denvert vagy Chicagót is elérheti vele. A határozat egyhangú megszavazása és a kínai vétó hiánya azt mutatja, hogy jelentősen változott a határozott nyomásgyakorlástól eddig ódzkodó Peking hozzáállása a phenjani rezsimhez.