Az Atlantis befejezte utolsó hivatalos küldetését

Fedélzetén hat asztronautával szerdán, közép-európai idő szerint pontban 14 óra 48 perckor zökkenőmentesen leszállt a floridai Cape Canaveral űrközpontban. Tizenkét napos, elvileg végső küldetésén egy új modult szállított a még épülő Nemzetközi Űrállomásra (ISS).
Az amerikai űrkutatási hivatalnál (NASA) a 132. űrsiklórepülés után a búcsúzás hangulata és egy kicsit a mélabú uralkodott: a 100 tonnás Atlantist, az első amerikai űrsiklót, amely 1995-ben kikötött az orosz Mir űrállomáson, most félreállítják és múzeumba küldik, bár az űrrepülőgép-program lezárásáig tartalékjárműként még rendelkezésre áll vészhelyzet esetére és esetleges mentőmissziókra.
Az Atlantis pályafutása során összesen 294 napot töltött Föld körüli pályán, és 4648-szor kerülte meg a Földet; ezalatt 189 ausztronautát szállított és 11-szer kapcsolódott össze a Nemzetközi Űrállomással. Hétszer a Mir űrállomáson, és egyszer a Hubble űrteleszkópnál is járt. Mostani utolsó tervezett útjával további 7,72 millió kilométerrel toldotta meg azt a 194 159 811 kilométert, amelyet addig megtett.
Az Atlantis utolsó küldetésének befejezése visszavonhatatlanul jelzi az 1981-ben kezdődött űrsiklókorszak közelgő végét.
Az eredetileg öt amerikai űrrepülőgépből már csak három (az Atlantis, a Discovery és az Endeavour) használható, mivel a Challenger (1986) és a Columbia (2003) felszállás, illetve a Földre való visszatérés közben felrobbant, és a rajtuk utazó űrhajósok - összesen tizennégyen - életüket vesztették. Az elöregedett flotta "nyugdíjba vonulása" előtt már csak két küldetést teljesít. Szeptember 16-án bocsátják fel a Discoveryt, majd az Endeavournek jut az a megtiszteltetés, hogy november közepére-végére beütemezett útjával végleg lezárjon egy csaknem 30 éves korszakot az amerikai űrhajózás történetében.
A NASA most tanulmányozza azokat a pályázatokat, amelyeket múzeumok és tudományos központok nyújtottak be az Atlantis és az Endeavour kiállítására. Június vagy július végén határoznak sorsukról. A Discovery helyéről már döntöttek: a Smithsonian Légi és Űrmúzeumba kerül.
Az űrrepülőgépek kivonását a Fehér Ház a szűkös pénzügyi forrásokkal, biztonsági aggályokkal és azzal magyarázta, hogy nem képesek a Föld körül hozzávetőleg 350 kilométeres magasságban keringő űrállomás pályáját meghaladó távolságra eljutni. Barack Obama amerikai elnök az űrsiklóprogram folytatása, a Holdra való visszatérést szolgáló hordozórakéta és űrhajó kifejlesztése helyett a Földtől távolabb lévő célpontok elérésére alkalmas új technológiák kidolgozását szorgalmazza, amelyekkel néhány évtizeden belül emberek juttathatók el aszteroidákra és a Marsra. Erősen vitatott javaslata ez idő szerint a washingtoni kongresszus döntésére vár.
Az űrsiklóprogram lezárása után a Nemzetközi Űrállomást csak az orosz Szojuz űrhajókkal lehet majd elérni mindaddig, amíg egy új amerikai űrjármű a forgalomból kivont űrrepülőgépek helyére nem lép. Az amerikai űripar jövője azonban bizonytalan, miután az elnök a magas költségekre hivatkozva leállította elődje, George W. Bush 2004-ben elindított, nagyra törő Constellation-programját. Ennek végcélja az lett volna, hogy az amerikaiak 2020 környékén visszatérjenek a Holdra, ahol legutóbb 1972-ben jártak, és ott holdbázist építsenek ki, mintegy a Mars meghódításának nyitányaként.
Ennek a programnak a keretében készülne el az Orion űrhajó, amely 2015-től folytathatná az űrsiklók küldetését. A NASA eddig több mint 10 milliárd dollárt költött a Hold-programban az új hordozórakéta, az Ares-1 és az Orion kifejlesztésére. Az elnök azután kezdeményezte a terv törlését, hogy szakértői megállapították: a NASA 2028-ig nem tudná kifejleszteni az új rakétát, és már túllépte a tervezett költségvetési keretet.
Az amerikai kormány a magántőke bevonásától reméli a szükséges pénzeszközök megteremtését, és elképzelése szerint a jövőben privátcégek is eljuttathatnának embereket és teherrakományt az ISS-re "űrtaxikkal". Az ehhez szükséges rakéták és űrhajók megépítéséhez 6 milliárd dolláros támogatást ígért.
A Holdra való visszatérés tervének elvetése egyben azt is jelenti, hogy az amerikaiak egyelőre letesznek nagy álmuk megvalósításáról, a Mars meghódításáról is, mert a Holdat használták volna ugródeszkaként a vörös bolygóra való utazáshoz. Obama április 15-én a floridai Kennedy Központban azt mondta, hogy az Egyesült Államoknak 2025-re lesz olyan űrhajója, amellyel a korábbiaknál hosszabb űrutazásokat lehet tenni, és amerikai űrhajósok várhatóan a 2030-as évek közepéig eljutnak a Marsra.