<p>Az ausztrál kormány az Egyesült Államok kérésére befogadhatja a guantánamói börtönből szabadult foglyokat, de kizárólag esetenkénti szigorú elbírálás alapján - írta egy ausztrál lap a kormányfő szóvivőjére hivatkozva.</p>
Ausztrália befogadja a volt guantánamói foglyokat?
"Ausztráliát több más országhoz hasonlóan megkeresték, hogy tanulmányozza a Guantánamón őrzött foglyoknak a területén való esetleges befogadását" - mondta Kevin Rudd kormányfő szóvivője a The Weekend című ausztrál újságnak. Barack Obama megválasztott elnök megígérte, hogy bezárja a kubai Guantánamón lévő amerikai haditengerészeti támaszponton működő börtönt, ahol jelenleg mintegy 250, különböző országból származó foglyot őriznek vádemelés és per nélkül.
Az "ellenséges harcosoknak" minősített, az amerikai erők által 2001 óta a világ különböző részein "a terrorizmus elleni háború keretében" őrizetbe vett foglyok egy részét az amerikai hatóságok már nem tekintik veszélyforrásnak és külföldön telepedhetnének le. Egyesek visszatérhetnének származási országukba. Másokat viszont hazájukban újabb letartóztatások, kínzás vagy sokéves börtön fenyegetne.
Európa óvatosan reagált a guantánamói foglyok befogadásának ötletére, egyes országok elvileg hozzájárultak, míg mások az Európai Unió állásfoglalását kérték a kérdésben, megint mások viszont határozottan elutasították az elgondolást.
Két egykori guantánamói ausztrál fogoly már visszatért Ausztráliába. Az "ausztrál tálibként" is ismert David Hicks öt évet töltött a Guantánamón, őt terrorizmus anyagi támogatásában találták bűnösnek, és a büntetése utolsó kilenc hónapját ausztrál börtönben töltötte le. 2007 végén szabadult. Egy másik ausztrált, Mamdouh Habibot 2005-ben engedték el Guantánamóról vádemelés nélkül. (MTI)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.