Athén: szavaztak és tüntettek

Athén. A görög parlament tegnap késő este szavazott az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatról. Ciprasz kormányfő bevallotta: „olyan megállapodást írtam alá, amelyben nem hiszek.”

A görög kormány elkészítette és benyújtotta a parlamentnek az európai hitelezők által követelt első reformokról szóló törvényjavaslatot, a parlament tegnap késő este szavazott a javaslatról – Alekszisz Ciprasz kormányfőnek ehhez meg kell törnie pártja, a Sziriza keményvonalas balszárnyában érezhető ellenállást, ráadásul a kisebbik koalíciós párt képviselői nem támogatják a szigorú feltételeket. Az európai hitelezők és az athéni kormány hétfőn állapodott meg a Görögországnak nyújtandó újabb, immár harmadik pénzügyi mentőcsomag feltételeiről. Ezt a megállapodást kell legkésőbb megszavaznia a görög parlamentnek. Ezután kezdheti meg Görögország a tárgyalásokat a három évre szóló, a számítások szerint 82–86 milliárd eurós pénzügyi támogatásról.

Nem hisz a nemzetközi hitelezőkkel hétvégén aláírt megállapodásban Alekszisz Ciprasz, de mint mondta, hajlandó azt végrehajtani és vállalja érte a felelősséget. Ciprasz az állami televízióban elhangzott interjújában hangsúlyozta: bízott benne, hogy a népszavazás majd hozzásegíti Görögországot egy jobb egyezséghez, és nem teszi kockára az ország euróövezeti tagságát. A referendum miatt a hitelezők azonban bosszúálló magatartást tanúsítottak – tette hozzá. Mint mondta, azért írta alá a megállapodást, hogy elkerülje az ország a katasztrófát. A kormányfő ugyanakkor bírálta a megállapodás létrejöttének módját, szerinte az egyezség az erős államok Görögországra gyakorolt nyomásának a következménye.

Az Európai Bizottság 7 milliárd euró áthidaló kölcsönt ajánlott fel Athénnak júliusra, ha a parlament megszavazza a pénzügyi támogatás fejében vállalt reformokat. A kölcsönt az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmusból (EFSM) fizetnék. Az EFSM keretében az Európai Bizottság az Európai Unió költségvetéséből, vagyis az összes EU-állam befizetéseiből nyújt kölcsönt valamely tagországnak legfeljebb 60 milliárd euró értékben. Bár Nagy-Britannia és Csehország ellenzi az EFSM használatát az áthidaló kölcsön nyújtására, nem valószínű, hogy megakasztják a folyamatot. Az EFSM igénybevételéhez nincs szükség mind a 28 tagállam hozzájárulására, elég a minősített többség. Athén ebből a pénzből visszavásárolhatja az Európai Központi Banknál (EKB) hétfőn lejáró, 4,2 milliárd euró értékű kötvényeit, és kifizethetné lejárt tartozását a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF). A görög kormánynak továbbá el kell kezdenie a hivatalos tárgyalásokat az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) képviselőivel a következő mentőcsomagról is, várhatóan ma vagy pénteken.