<p> Andrzej Duda, a legerősebb ellenzéki párt, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltje nyerte meg a vasárnapi lengyelországi elnökválasztást az országos választási bizottság (PKW) által hétfőn este közölt hivatalos eredmény szerint.</p>
Andrzej Duda győzött a hivatalos eredmény szerint
Varsó |
Andrzej Duda a szavazatok 51,55 százalékával győzött az elnökválasztás második fordulójában. A másik jelölt, a kormányzó Polgári Platform (PO) támogatásával második elnöki mandátumért induló Bronislaw Komorowski a voksok 48,45 százalékát kapta. A részvételi arány 55,34 százalékos volt. A szavazófülkéket elhagyók körében végzett felmérés (exit poll) 52-48 százalékos arányban vetített előre Duda győzelmét. Andrzej Duda augusztus 6-án lép államfői hivatalába. A konzervatív krakkói értelmiségi hagyományt megtestesítő Andrzej Duda 43 éves jogász nyerte meg a vasárnapi lengyelországi elnökválasztást, az új államfő a legerősebb lengyel ellenzéki párt, a nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) jelöltjeként indult. Andrzej Duda 1972. május 16-án született Krakkóban, értelmiségi családban. Hazafias neveltetésben részesült, 1984-1990-ben cserkész volt, az egyik elit krakkói gimnáziumban érettségizett. A Jagelló Egyetem jogi karán végzett 1996-ban, utána egyetemi tanárként dolgozott az anyaegyetemen, 2005-ben ott védte meg doktori disszertációját is. Politikai pályafutását az évezred elején kezdte el a rendszerváltás utáni első nem kommunista miniszterelnök, Tadeusz Mazowiecki által alapított Szabadság Unióban (UW). A 2005-ös parlamenti választások után az akkor kormányalakító nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) parlamenti frakciójának tanácsadójaként dolgozott. 2006-ban helyettes államtitkárrá nevezték ki az igazságügyi minisztériumban, 2007-ben a lengyel állami tisztségviselőknek az alkotmányos rendet sértő tetteit felülbíráló testület, az Állami Törvényszék bírója lett. 2008-tól államtitkár-helyettesi posztot töltött be Lech Kaczynski elnöki hivatalában, tisztségéről azután mondott le, hogy a 2010-es szmolenszki légikatasztrófában meghalt Kaczynski megüresedett helyére a kormányzó Polgári Platform (PO) által támogatott Bronislaw Komorowskit választották meg. 2011-ben parlamenti, 2014-ben pedig európai parlamenti képviselő lett. Államfőjelöltként a PiS 2014 decemberében nevezte meg. A legtöbb politikai megfigyelő akkor nem sok esélyt adott az alig ismert Dudának a második mandátumért induló Bronislaw Komorowski kihívójaként. Az országszerte megrendezett nagygyűléseken kívül az internetet és az új média lehetőségeit is hatásosan kihasználó kampány során azonban a politikus fokozatosan növelte támogatottságát. Szociális és gazdasági témákat helyezett előtérbe, külpolitikai kérdésekben a nemzeti szuverenitáson alapuló európai integráció, a NATO erőteljesebb lengyelországi jelenléte mellett állt ki. Gazdasági témákban több tekintetben – az adókérdéseket, a devizahitelesek támogatását, a külföldi nagycégek szerepét illetően – a magyar megoldások követését javasolta. Világnézeti, bioetikai témákban következetesen kiállt a katolikus tanítás mellett. Politikai megfigyelők ambiciózus, mindazonáltal a hierarchikusan felépített PiS vezetéséhez lojális politikusnak tartják. Tisztsége szempontjából fontos a Lech Kaczynski elnökhivatalában szerzett szakmai tapasztalat, valamint az is, hogy jól tud kommunikálni a sajtóval: jó kedélyű, nyugodt a megjelenése, szerencsétlen vagy botránykeltő kijelentése a kampány során egyszer sem volt. Családszerető emberként ismert, felesége, Agata Kornhauser-Duda némettanár. Felnőtt lányuk jogot tanul a Jagelló Egyetemen. Az új államfő apósa, Julian Kornhauser professzor neves költő, a szerb és a horvát irodalom szakértője, akinek az 1973-as Gyilkosság című verseskötete a lengyel szamizdat egyik legelső kiadványa volt. Az ötévente közvetlenül választott lengyel államfő jogosítványai valamivel erősebbek, mint a magyar elnökéi. Az államfő többek között megvétózhat törvényeket, melyeket ezt követően a szejm csak minősített, háromötödös többséggel fogadhat el. Több fontos állami intézmény összetételében is szava van, például a jegybanki elnököt, a legfelsőbb bíróság elnökét s a médiatanács egy részét is ő nevezi ki.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.