Amerikai hadihajó érkezett a Dél-kínai-tenger Kína által sajátjának tartott részére szombaton – jelentette be az Egyesült Államok hetedik flottájának parancsnoksága, hozzátéve, hogy a műveletet a hajózási szabadság jegyében hajtották végre.
Amerikai hadihajó érkezett a Dél-kínai-tenger vitatott területéhez
A Hopper nevű romboló a Hszisa-(Paracel-)szigetek közelében járt. A területre Kína mellett Tajvan és Vietnam is igényt tart.
A flotta közleménye szerint a művelettel fel akarták hívni a figyelmet a nemzetközi jog által a térségben engedélyezett szabad tengeri közlekedésre, melyet a parancsnokság szerint Kína korlátozni igyekszik.
Hangsúlyozták továbbá, hogy a térségen történő szabad áthaladáshoz bármely ország hajójának, köztük hadihajójának is joga van, hozzátéve, hogy az áthaladás engedélyhez kötése – melyhez a három állam hadihajók esetében ragaszkodik – ellenkezik a nemzetközi joggal.
A kínai hadsereg törvénytelennek nevezte a romboló „kínai vizekre történő behatolását”.
A térségbe nem először érkezett amerikai hadihajó, a hetedik flotta pedig már korábban megerősítette, hogy végez „rutinműveletet a térségben”, kiemelve, hogy Washington „továbbra is fenntartja magának a jogot, hogy minden légi és vízi úton jelen legyen, ahol a nemzetközi jog ezt megengedi”.
Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, hadi célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá saját követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.